Egy befolyásos iráni egyházi vezető szerint az Egyesült Államok, akárcsak az atomprogram kérdésében, ismét csak az egész néppel találja szemben magát, ha szankciókat léptet életbe a Forradalmi Gárda ellen. Ahmad Katami erről egy tegnapi közös imán beszélt. A hittudós tagja a "szakértők tanácsának", amely a legfelső egyházi testület Iránban, többek közt kinevezi, illetve leválthatja az ország síita vallási vezetőjét. Véleménye érdekes módon egybecseng a Stanford Egyetemen Közel-Kelettel foglalkozó Michael McFauléval. Utóbbi a Washington Postnak nyilatkozva azt mondta: a Fehér Ház által áhított demokratikus rendszerváltáshoz Iránban egy átfogó tárgyalási javaslat, a szankciók feloldása és egy nagykövetség létesítése vezetne el a leggyorsabban.

Az amerikai kormányzat a héten jelezte, hogy a Forradalmi Gárdát fel fogják venni a terrorista szervezetek listájára. Az ajatollahok irányítása alá tartozó fegyveres testület pénzzel támogatja, fegyverzi és képezi a térség terroristáit, így a libanoni Hezbollahot és a palesztin Dzsihádot, továbbá pokolgépeket szállít az amerikaiak ellen harcoló iraki milíciáknak - érvelnek. Az amerikai lépés eldöntöttnek látszik, Dick Cheney alelnök hivatala és a külügyminisztérium már csak azon vitázik, hogy azonnal megtegyék, vagy várjanak vele szeptemberig, amikor az ENSZ-ben ismét megindul az élet.

A nyugati hatalmaknak az orosz és a kínai ellenállás miatt nem sikerült szigorítani az Iránt sújtó gazdasági szankciókat a világszervezet Biztonsági Tanácsában. Tartják magukat a találgatások, hogy George W. Bush a hazai és a nemzetközi tiltakozás ellenére még mandátumának lejárta előtt esetleg háborút indít az iráni nukleáris program megfékezésére. Az elnök mozgásszabadsága azonban nem korlátlan. A Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítását egyébként támogató Tom Lantos szerint nem bölcs dolog bármilyen katonai beavatkozásról beszélni, és azt se a kongresszus, se az amerikai nép nem támogatná.

A Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítása azzal járna, hogy zárolnák a testület külföldi pénzeszközeit, és az USA harmadik országok cégeinek is megtiltaná a gárda gazdasági vállalkozásaival való kapcsolattartást.

A Forradalmi Gárdának 125 ezer tagja van, parancsnoki struktúrája teljesen elkülönül az iráni reguláris erőkétől. A zöm könnyű fegyverzetű, városi harcra kiképzett osztagokban szolgál, a Kudsz (Jeruzsálem) nevű elit alakulat mintegy ötezer kommandósa azonban külföldi hadműveletekre szakosodott. Például ők látták el rakétákkal a libanoni Hezbollahot. A szunnita al-Kaidával azonban az amerikaiak sem tudtak kapcsolatot kimutatni. A Forradalmi Gárda kezében vannak az iráni vegyi és biológiai fegyverek is.