Mint arról a Népszabadság is beszámolt, Ferenczi környezetvédelmi megfontolásból kerékpározta le ezt az irdatlan távot, majd ott részt vesz a Londoni repülőtér mellett rendezett klímatáborban.

A környezetvédő civil hálózatok által rendezett táborban szakértők tartanak előadásokat, a résztvevők teljesen környezettudatos módon szervezik meg az életüket és időnként demonstrációkon hívják fel a figyelmet arra, amit mi okozunk:

"A klimakaosz ha jol ertettem egy rendszerelmeleti terminus. A klima, mint rendszer, termeszetes modon ingadozik egyik fajta egyensulyi allapotbol (mersekelt klima) egy masik fajta egyensulyba (jegkorszak). A ketto kozotti atmenet a kaosz allapota. A mostani kaosz, vagy kaoszhoz kozelito allapot annyiban kulonleges, hogy az emberi tevekenyseg segitsegevel joval a termeszetes hatarokat meghalado szendioxid koncentracio taplalja, igy a kimenetet pontosan megjosolni is keves tapasztalatunk van" - írja Ferenczi egyik posztjában.
A klímatábor működése maga is modellezni próbál egy kiutat ebből a szorult helyzetből. Nem csak környezetvédelmi kérdésről van szó, hanem az élet minden területét érintő változásról. Például az étkezésről, a fogyasztásról vagy az egymáshoz fűződő viszonyunkról.

"szel es napenergiaval toltott aksik, kis fogyasztas, takarekoskodas. ha nincs energia, nem vilagitunk, nem blogolunk, nem toltunk telefont. nem csatlakozunk a nagy halozatra, aminek a vegen ott van a Drax szeneromu, az atomeromuvek, etc."

"- a donteseket konszenzusos alapon hozzuk. csak ha mindenkinek megfelel, akkor lepunk valamilyen iranyba. nincs tobbsegi dontes, se feles se ketharmados. ez nyilvan nem gyors, es nem konnyu, de hosszu tavon nagyobb koheziot biztosit."

Az egyik legfrissebb blogbejegyzés szerint a táborban nemcsak aktivisták vesznek részt, hanem a repülőtér körül élő civilek is:

"sajat satruk van, ahol a mintegy 8 eves kalvariajukra hivjak fel a figyelmet, melynek soran probaljak megakadalyozni egy harmadik kifutopalya epiteset. Ez nehany even belul megduplazna a jaratok szamat, eltorolne egy falut a fold szinerol es masik kettot elvagna egymastol.

A helyiektol tobbsegeben tamogato megnyilvanulasokat kaptunk. Egyikuk indiai take-away kajaval ajandekozott meg minket az etterembol hazafele menet.

A repulok CO2 kibocsatasarol fontos tudni, hogy a tervezett brit klimatorvenyben, a kibocsatascsokentesi tervezetekben nem szerepel. Azert nem, mert a nagy nemzetkozi forumokon nem tudtak megegyezni az okosok, hogy a nemzetkozi repulosek kinek a kvotajat terheljek. Ez nem csak rossz kifogas, hanem azt is jelenti, hogy itt a briteknel pl. a repules okozta kibocsatas - ha minden megy tovabb ahogy most halad - le fogja nullazni, sot meg fogja haladni az egyeb szektorokban elert csokkentest. Ami meg a kvotakat illeti, lehetne pl. az utasok allapmpolgarsaga alapjan osztani. Nem en talaltam ezt ki, Monbiot javasolta tegnap este.

A taborban legtobbet emlegetett "fogonosz" a BAA, a British Airlines Authority (ami nevevel ellentetben nem hatosag, hanem maganceg). Ok, es altalaban az ipari szektort, a penzembereket tomorito CBI (Confederation of British Industry) az, amely a brit kormanynak diktal es megkoti a kezet a fontos dontesek meghozatalakor. Miert celoz meg a kormany csak 60%-os csokkentest 2050-ig a szukeseges 90 helyett, raadasul ugy, hogy abban nincs is benne a repules, es nem is az osszes uveghazgazzal szamolva, csak a szendioxiddal? Kinek jo az olcso repules?

Sokat hallott szkeptikus kifogas az, hogy ha adokkal es dijakkal terhelnek a repulest (jelenleg pl. nincs uzemanyagado a kerozinon) akkor a szegeny retegeket sujtanak, akik nem tudnanak repulni. Vegtelenul cinikus hazugsag ez, hiszen a leggazdagabb 18% felel jelenleg is a repulesek 54%-aert, mig a legszegenyebb 18% csak 5%-ot repul." - tovább a blogba.

Ferenczi István: irány London