A maszk egy Kr. e. IV. század végén élt trák királynak készült, és egy fával bélelt sírból került elő. Hogy melyik uralkodóról van szó, azt egyelőre nem sikerült azonosítani.

"Az újabb lelet egyértelműen alátámasztja azt a nézetet, hogy az úgynevezett Trák Királyok Völgye, ahol több trák királysír került elő az elmúlt évtizedek alatt, a mai Bulgária középső részétől a keleti széléig nyúlt el" - mondta el Georgij Kitov ásatásvezető régész.

A most előkerült, 2400 éves, 23 centiméter átmérőjű maszkon egy nagy orrú, behunyt szemű, szakállas férfi látható. A maszk nem halottnak készült, hanem feltehetően egy pajzsot díszített, ám a kutatók egyelőre találgatni sem tudnak, kit ábrázol az aranylemezen lévő férfi: talán egy istenséget, egy őst vagy magát a harcost. A rendkívül gazdag sírban találtak még többek között egy 30 centiméter hosszú, őzfejben végződő ezüstkelyhet, úgynevezett rhütont, egy görög feliratos aranygyűrűt, egy sisakot, fegyvereket, két aranypoharat és több bronz-, ezüst-, valamint agyagedényt.

A trákokról a mai napig igen keveset tudunk. Ez a titokzatos nép Délkelet-Európában, Bulgárián kívül a mai Románia, Görögország, Macedónia és Törökország egy részén élt Kr. e. 4000-től körülbelül a Kr. u. VIII. századig, amikor is a beözönlő szláv népek beolvasztották őket. Mivel az írást nem alkalmazták, történetükről, kultúrájukból a görögök feljegyzéseiből, de mindenekelőtt a földből előkerülő tárgyaikból, azok díszítéséből nyerhetünk képet. Ezek a leletek kifinomult ízlésről, gazdagságról, magas mesterségbeli tudásról árulkodnak. Georgij Kitov szerint a trákok kultúrája vetekedett az ókori görögökével, de mivel az írás és az irodalom művészetét nem használták, erről mindmáig keveset tudunk, s nem őrződött meg nyelvük sem. Mindenesetre a görög Hérodotosz a Kr. e. V. században a trákokról mint népes, s az egyik leghatalmasabb, ha nem a leghatalmasabb népről emlékezett meg, amelyet azonban belső viszályok osztottak meg. Valóban, a trákok hosszú történelmük során soha nem alkottak egységes birodalmat, több törzsre és csoportra szakadva, önálló vezetőkkel az élükön élték életüket.

Egyik legnagyobb egységük Odrusz állama volt, amely a Kr. e. V. században tűnt fel, ám a Kr. e. III. századra az is több kisebb államra szakadt szét.

A trákok fénykorukat a Kr. e. VI. század végétől a Kr. e. III. századig élték. Kereskedéseik során a görög nyelvet használták. Így még azt sem tudjuk, miként nevezték uralkodóikat. A görögök baszileuszként, államaikat pedig baszileiaként említik. A görögöktől tudjuk azt is, hogy az uralkodó mellett a törzsi vezetőkből álló államtanács állt.

A görögök, a rómaiak és a barbár népek többször is folytattak ellenük háborút, de a harcos, erős trák nép több-kevesebb sikerrel meg tudta védeni területeit. Az átmenetileg behódolt részeken pedig sokáig megőrizték identitásukat és önálló kultúrájukat. A VIII. században beözönlő szláv nép azonban végleg beolvasztotta a trák népességet, nyom nélkül tűnt el nyelvük s kultúrájuk, míg a régészek meg nem kezdték kutatómunkájukat.

A maszk nem halottnak készült, hanem feltehetően egy pajzsot díszített