Felújítja stratégiai légierejének működését Oroszország. Az orosz államfő szerint másfél évtized után, péntek hajnalban tizennégy stratégiai rakétahordozó és az újratankoláshoz szükséges hat gép emelkedett fel az ország hét repülőteréről, hogy ellenőrizze a 17 millió négyzetkilométeres ország távoli határvidékeit. Vlagyimir Putyin ezt többek között azzal indokolta, hogy más országok nem állították le hasonló erőiket.

A bejelentés közvetlenül az után hangzott el az oroszországi Csebarkulban, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) a helyszínen befejezte közös hadgyakorlatát, amelyet a "legek" jellemeztek.

Először vett részt rajta szervezet minden tagja – Oroszország, Kína, Kazahsztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán -, eddigi legtöbb, 6700 katona bevonásával és először volt jelen a zárónapon mind a hat államfő. Az 1700 katonával, páncélosokkal és repülőgépekkel megjelenő Kína először vitt határain kívülre ekkora katonai erőt.

Az ötszáz kamerával, szokatlan részletességgel bemutatott Cseljabinszk megyei gyakorlat egyrészt megfelelt a SESZ csütörtöki ülésén elmondott orosz álláspontnak – miszerint a szervezetnek a közeljövőben katonai együttműködést kell növelnie, különös tekintettel a terrorizmus elleni harcra – másrészt rímelt Putyin korábbi nyilatkozataira, amelyek szerint Oroszországnak erősítenie kell hadseregét.

A hadgyakorlat sajátos pótszere is volt a fegyveres erőknek: a forgatókönyv szerint terroristák által elfoglalt települést megtisztították a fegyveresektől, többek között a felépített kisváros iskoláját, ahonnan kiszabadították a túszokat is.

A 2004-es beszláni iskolai túszdrámában épp a máig vitatott megalapozottságú ostrom során vesztette életét 338 fő, a moszkvai Dubrovka színházban öt éve csecsenföldi fegyveresek fogságába esett túszok közül pedig 129 a mentőakció során bevetett altatógáz miatt halt meg. Szakértői vélemények: inkább politikai, mint katonai lépés

Hosszú ideje nem igazán sokat repültek az orosz hadászati bombázók, amelyek közül a legjobb a TU-160 típusú repülő, de katonai szempontból sok a kérdőjel körülöttük – nyilatkozta a NOL-nak Budapesten dr. Óvári Gyula ezredes, egyetemi tanár.

A szakértő szerint az orosz hadászati bombázók mennyisége nem lehet túl nagy, még úgy sem, hogy a korábban a szövetségeseknél telepített gépek közben "hazavonultak" Oroszországba.

Ráadásul – hacsak nem estek át komoly elektronikai, avianikai és precíziós fegyverzeti fejlesztésen, márpedig valószínűleg nem – a felszerelésük sem okozhat nagy kihívást.

A hadászati bombázók arra valók, hogy több ezer, akár tízezer kilométer átrepülése után fontos, nagy kiterjedésű célpontokra – kormányzati és ipari objektumokra – mérjenek megsemmisítő csapást (kilencven százalékos találati aránnyal kilencven százalékos pusztítást okozva). Több tonna bombát, robotrepülőgépet (a tévesen cirkáló rakétának nevezett, egyszer használatos eszközt), és akár atomfegyvert hordozhatnak.

Az orosz hadászati bombázók esetében kérdéses lehet a repülő és a repülés-irányító személyzet gyakorlottsága, a rendelkezésükre álló eszközök korszerűsége is. Mindezek miatt tisztán katonai értelemben a lépés nem túlságosan fenyegető. Az már elsősorban politikai kérdés, hogy a NATO mit és hogyan válaszol az orosz lépésre, ha egyáltalán kell rá válaszolnia. A hadászati bombázókat egyértelműen klasszikus támadó fegyvernek tartják – fűzte hozzá az ezredes.  Ezzel együtt szerinte Putyin igazából nem katonai, hanem politikai lépésnek szánja a repülések felújítását, például válaszul az amerikai radar- és rakéta-telepítés tervére Cseh- és Lengyelországban.

Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutató Központ igazgatója emlékeztetett: 1992-ben Oroszország egyoldalúan, saját akaratából, nem valamilyen szerződés vagy alku hatására állította le a hadászati bombázók repüléseit. Csak felfüggesztették akkor e repüléseket, vélhetően azért, mert nem volt rá pénzük.

Most viszont Oroszországnak van pénze, és Putyin meg akarja mutatni: Moszkva nem csak az olaj és a gáz területén nagyhatalom, hanem katonailag is. Sőt, akár eljátszhatja a korábbi világhatalmi szerepet is.

E logikába illeszkedik több korábbi orosz lépés: Putyin elhíresült müncheni beszéde, amelyet sokan (tévesen) hidegháborúsnak minősítettek, az orosz repülők guami „kalandozása”, a hagyományos fegyverzet-csökkentési egyezmény felfüggesztése, az amerikai rakétavédelmi terv heves ellenzése, a „sanghajiak” mostani hadgyakorlata.

Azonban – tette hozzá Tálas – ezek elsősorban jelképes lépések, amik a világhatalmi, vagy legalább különleges nagyhatalmi szerep iránti igényt mutatják. Valójában az évi legfeljebb 50 milliárd dolláros orosz hadikiadásokból messze nem lehet fedezni a „szovjet erő” helyreállítását. A katonai „nagyobb hatalmiság” jelzése elsősorban arra irányul, hogy Oroszország erőt mutasson ott, ahol ez nagyon fontos neki, például a Kaszpi-tengeri (és Északi-sarki) olaj- és gázmezők ellenőrzése körüli helyezkedésben. Putyin most katonai jelzéseket is ad, hogy erősebb legyen ebben a pozícióharcban – véli Tálas.

Washington lekicsinylően fogadta a hírt

Az Egyesült Államok nem tartja biztonsági kockázatnak, hogy orosz hadászati bombázók péntek óta állandó jelleggel ismét járőröznek távoli területek, akár potenciális hadszínterek felett.

"Nem hiszem, hogy hadseregünk nyugtalan" - közölte a Fehér Ház egyik szóvivője. Gordon Johndroe "nem teljesen meglepőnek" minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki bejelentését.

John McCormack, a külügyminisztérium szóvivője "érdekesnek" nevezte ugyan Putyin közlését, de megjegyezte, hogy az oroszok gépei öregek.

"Amennyiben Oroszország úgy véli, hogy egyes régi gépeit ki kell vennie a naftalinból, s ismét röptetnie kell őket, ám tegye" - mondta McCormack.

A szóvivő nem volt hajlandó összevetni a jelenlegi helyzetet a Szovjetunió fennállása idején uralkodó helyzettel, mondván, hogy "más kor ez a mai".

(forrás: NOL, MTI)

A csúcs résztvevői a hadgyakorlatról kapnak tájékoztatót Csebarkulban