Mindkét politikus pénteken tartott sajtótájékoztatót az ügyben.
   
Hegedűsné Kripák Ildikó csörögi polgármester sződi sajtótájékoztatóján elmondta: a községnek eddig nem volt saját iskolája, a gyerekek többsége a váci és a szomszédos sződi iskolába jár. A sződi iskola egyik épületét azonban bezárták, kevesebb lett a férőhely, ezért vált 30 csörögi gyerek őszi beiskolázása kérdésessé.

A csörögi önkormányzat elhatározta, hogy saját iskolát létesít - közölte, hozzátéve, hogy az 500 millió forintos beruházás pénzügyi hátterét pályázatok útján kívánja előteremteni.
  
Ismertetése szerint most a védőnői központ épületét alakítják át tanintézetté, ahol szeptembertől 16 csörögi első osztályos gyerek már helyben tanulhat. A többi kisiskolást - az érintett polgármesterekkel kötött megállapodás alapján - a váci és a sződi iskolák fogadják, így minden gyerek megfelelő oktatásban részesülhet.
   
Csörög és Sződ polgármestere kiadott egy nyilatkozatot is, amelyben megköszönték Vác polgármesterének, hogy a város az elmúlt években több mint 100 csörögi gyerek óvodai és iskolai ellátását önkéntes alapon magára vállalta. Az Esélyt a hátrányos helyzetű gyermekekért nevű alapítvány szegregációval vádolta meg a váci önkormányzatot, ez azonban megalapozatlan - szögezte le a nyilatkozat. A gyerekek beiskolázásánál nem szerepelnek származás miatti megkülönböztető szempontok - fogalmazták meg a nyilatkozat aláírói.
   
Mohácsi Viktória, az SZDSZ európai parlamenti képviselője budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: úgy tudja, két napja a települések vezetői és a cigány kisebbségi önkormányzat megállapodást kötött, hogy Csörögön 10 elsős egy orvosi rendelőben, Sződön 10 kisdiák egy könyvtárépületben kezdhetné meg a tanévet, de az még nem világos, hogy a többieket hol helyeznék el.
   
A politikus szerint ez a megoldás elfogadhatatlan. "A szegregált körülmények nemcsak azért aggályosak mert bőrszín alapján szelektálják a gyermekeket, hanem azért is mert (...) ezek a körülmények, amiket most kialakítottak bizonyos döntéshozók, ezek egyáltalán nem felelnek meg az oktatás színvonalának" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezeken a helyeken nincsenek meg az alapvető oktatási feltételek, mint például a számítógépek vagy a tornaterem.
   
Mint mondta, hosszú távon megoldást jelenthet, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv hamarosan megnyíló pályázataiból ne kapjanak forrást olyan települések, ahol diszkriminatív, jogellenes elkülönítést alkalmaznak. Ugyanakkor a mostani ügyet ez nem fogja megoldani - fűzte hozzá.
   
A politikus rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolta, hogy megtárgyalják a kisebbségi ombudsman törvénymódosítási javaslatát, amellyel a csörögi roma kisdiákok is törvényes körülmények között, nem szegregált módon kezdhetnék meg a tanévet.

MTI