Még hiányzik a stratégia  - e címmel cikket közölt a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában a magyar külpolitikáról.
  
Érezhető a csalódottság Magyarországon, a magyaroknak ismét várniuk kell az amerikai vízumkötelezettség feloldására, habár az amerikai terrorizmusellenes törvény mellékletében az amerikai elnök kilátásba helyezte a vízummentes beutazást a Washingtonnal biztonságpolitikai téren együttműködő országok, így Magyarország számára is - írta a lap.

A Balaton partján a napokban eszmecserére összeült politikusok és tisztségviselők egyike mégis azzal számol, hogy a vízumkötelezettséget hamarosan feloldják - olvasható Reinhard Olt Szigligeten keltezett tudósításában.
   
Derűlátónak ítélték meg Szigligeten a Külügyminisztérium közlését is, amely szerint Magyarország az első kelet-európai országok közé tartozik, amelyekkel szemben meg fogják szüntetni ezt a kötelezettséget. Inkább azzal számolnak - áll a cikkben -, hogy az új EU-tagok köréből Csehország, Észtország, Málta és Ciprus, majd Görögország, Argentína, Dél-Korea és Tajvan kerül be az elsődleges kedvezményezettek közé.
   
George Bush kitüntetésként értékelt tavalyi budapesti villámlátogatása - folytatódik a cikk - a magyar kívánság közeli teljesülése jelének számított. Ezt a kívánságot Sólyom László teljes egyértelműséggel tárta az amerikai elnök elé, és azzal a kijelentéssel nyomatékosította, hogy addig nem utazik viszontlátogatásra az Egyesült Államokba, amíg minden magyar állampolgárral szemben meg nem szüntetik a vízumkötelezettséget.
   
A jelenlegi magyar külpolitikát illetően kétely uralkodik az országban - írta a szerző a továbbiakban. Ellenzéki politikusok koncepciótlannak, következetlennek és megbízhatatlannak látják a külpolitikát, és ezért a miniszterelnököt tartják felelősnek. Úgy látják, egyedül a miniszterelnök határozza meg a külpolitikát, a külügyminiszter csak végrehajtó szerepet játszik - írta a lap.
   
A FAZ cikke szerint még az MSZP frakciójában és testületeiben is a miniszterelnök "külpolitikai cikkcakkjairól" beszélnek, ami nemcsak az Egyesült Államokkal fenntartott viszonynak ártott, hanem az EU-val való kapcsolatokban is zavarokat okozott. Újra meg újra felvetik a "Putyin iránti simulékonyságot", és úgy tartják, hogy Gyurcsány magatartása az energiakérdésben rontott az ország megítélésén.
   
A kormányfő nemrég a budapesti nagyköveti értekezleten az ország külpolitikai prioritásairól beszélt, de ismét nem foglalt világosan állást az éles vitát kiváltó kérdésekben: az Oroszországgal való kapcsolatokról, valamint a Nabucco és a Kék Áramlat gázvezetékekhez és az uniós energiapolitikához való viszonyulásról - állapítja meg a szerző.
   
A FAZ idézi Németh Zsoltot (Fidesz-MPSZ), a külügyi bizottság elnökét, aki szerint "Magyarországnak nincs Európa-politikája, és egyetlen fontos európai kérdésben sem foglal igazán állást", a határon túli magyarok kérdésében pedig "minden, csak nem kiforrott" a budapesti álláspont.
   
A cikk szerint az "ellenzéki Polgári Szövetség" (Fidesz-MPSZ - a tud.) megvalósultnak látja a miniszterelnök 2004-es hivatalba lépésekor kiadott alapelvét: minden külpolitikai kompetenciát magához von. A külpolitika eszerint nem más, mint a belpolitikai célok kivetítése a külső kapcsolatokra. Az ellenzéki párt egyik brosúrája szerint a nagyköveti és követi állások jó fele "Gyurcsány üzletfeleinek zsákmánya" - írta a tudósító.
   
Kidolgozás alatt áll egy átfogó külpolitikai stratégia, amelyet "különféle politikai irányultságú" kutatóintézetek 1500 munkatársa készít elő, és amelynek egybedolgozott résztanulmányait a parlamenti pártok elé terjesztik majd megvitatásra - idézte Göncz Kinga külügyminisztert írása végén a német újságíró. A belpolitikai frontokat tekintve mindenesetre csoda volna, ha az első próbálkozásra elfogadnák ezt a stratégiát - jegyezte meg végül a szerző.

MTI