Egyelőre csak annyi biztos, hogy Veresegyházon a település vezetője nem hátrál meg, továbbra is teljes mellszélességgel támogatja a város egy – elsősorban nemrég betelepült kisgyermekes családok lakta – frekventált részére tervezett fecskendőgyár megépítésének tervét. Mióta az első hírek nyilvánosságra kerültek a projektet illetően, annyi fordulat történt az ügyben, hogy azt már maguk az érintettek is nehezen tudják követni, a legutóbbi váratlan esemény az volt, hogy egy rendkívüli bizottsági ülésen a képviselőtestület küldötte a testület határozatával ellentétesen szavazott. De ez már a történet vége…

A veresi história kezdete idén januárra datálódik, ekkor döntött úgy a Pest megyei település képviselőtestülete, hogy a beépítetlen Csonkás nevezetű területből mintegy 20 hektárt átad az amerikai érdekeltségű Becton Dickinson cégnek, fecskendőgyár telepítése céljából. A döntésről a város lakosait márciusban tájékoztatta Pásztor Béla polgármester, aki 42 éve Veresegyház vezetője, a rendszerváltás előtt tanácselnökként is a település élén állt. A környéken élők azonnal élénk tiltakozásba kezdtek, amint tudomást szereztek a tervezett üzemről, a beruházás elleni érvek egyre csak sokasodtak. Tény, hogy a gyár mindössze 150 méterre épülne a lakóházaktól, azaz a lakók nyugalmát veszélyezteti. Talán még nagyobb súllyal esik latba azonban a tervezett üzem a város jövőképére gyakorolt esetleges hatása. Veresegyház lakossága majdnem megduplázódott az utóbbi években. Sokan a fővárosból települtek ki, hogy nyugodt környezetben éljenek gyermekeikkel, erre ideális helyszínnek tűnt a település.

A fecskendőgyár azonban mindent a visszájára fordíthat. Az ingatlanok értéke minden valószínűség szerint zuhan majd, a gyár működésének esetleges egészségkárosító hatásai pedig az egész település lakosságának jövőjét mérgezhetik. Pásztor Béla azonban kevéssé ásta bele magát a lakossági észrevételek tanulmányozásába, és előszerződést kötött a Becton Dickinsonnal, anélkül, hogy a kontraktus szignálása előtt részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat készült volna. A polgármester minden ellenérvet azzal hárított el, hogy a település likviditási problémáira megoldást jelent a majd 25 milliárdos beruházás keretében megvalósuló gyár, amely üzembe helyezését követően évi 200 milliós adóbevételi forrást jelent majd a település költségvetése számára.

A civilek tiltakozása egyre szélesedett, majd később intézményesülni látszott, ugyanis a beruházás ellen tiltakozók megalakították az Élni Veresegyházon Egyesületet, amelynek azonban bejegyzése a mai napig folyamatban van. A szervezet élére Zsolt Péter szociológust választották. A protestálók népszavazást követeltek a BD tervezett gyárának építését illetően, beadványukat azonban Lebek László, a település jegyzője visszautasította. A tiltakozók azonban nem tágítottak, újabb kezdeményezést indítottak. A település vezetői, érzékelve a civilek elszántságát, június közepén a Becton Dickinson beruházás részleteit ismertető fórumot szervezetek. Ekkor újabb - mindaddig sok vitát kiváltó - kérdés került tisztázásra. A cég vezetői jelezték, hogy 2010-ben, amikor a gyár teljes kapacitással üzemel majd, bevezetik az etilén-oxidos fertőtlenítési eljárást. Ekkor már sem Pásztor, sem a testület tagjai nem ködösíthettek tovább az ügyben. Előzőleg ugyanis a polgármester minduntalan kitért azon kérdés elől, hogy alkalmazzák-e majd a fentebb említett, bizonyos körülmények között veszélyes vegyületet a fertőtlenítés során az üzemben. 

(P.P)