Egyelőre csak annyi biztos, hogy Veresegyházon a település vezetője, Pásztor Béla polgármester nem hátrál meg, továbbra is teljes mellszélességgel támogatja a város egy – elsősorban nemrég betelepült kisgyermekes családok lakta – frekventált részére tervezett fecskendőgyár megépítésének tervét. Mióta az első hírek nyilvánosságra kerültek a projektet illetően, annyi fordulat történt az ügyben, hogy azt már maguk az érintettek is nehezen tudják követni, a legutóbbi váratlan esemény az volt, hogy egy rendkívüli bizottsági ülésen a képviselőtestület küldötte a testület határozatával ellentétesen szavazott. De ez már a történet vége… (Az előzményeket lásd részletesen itt>>>>>)

Taktikai küzdelem a népszavazás kérdéseiről

A civilek azért harcolnak, hogy legalább - alkotmányos jogaikkal élve - a település lakói határozhassanak népszavazás útján a beruházás megvalósulásáról, illetve annak feltételeiről. Ha sikerült volna 2000 lakos aláírását megszerezniük, azzal kötelezhették volna a képviselő-testületet a népszavazás kiírására. Ebben az esetben vita nélkül azt a kérdést kellett volna feltenni, amit az aláírók követeltek.

A jelek szerint a tiltakozó mozgalom szerveződését látva a helyi politikában több évtizednyi tapasztalattal bíró Pásztor Béla azt a taktikát választotta, hogy megelőzi ezt a kellemetlenséget: „felkarolja” a népszavazás ügyét. A fecskendőgyár betelepülése ellen küzdő civilek és a város vezetői immár egyetértenek abban, hogy a lakosoknak kell dönteniük az ügyben.

A polgármester ezzel „megkímélte” a civileket az aláírásgyűjtéstől – viszont meg is nőtt a mozgástere, hogy olyan kérdést vigyen a lakosság elé, ami a legkevesebb „veszélyt” hordozza a beruházás szempontjából.

A képviselőtestület június 27-én hozott határozatában úgy rendelkezett, hogy a népszavazást szeptember 9-én tartják majd meg, és hogy a szavazásra bocsátott kérdés pontos megfogalmazására külön bizottság álljon fel a képviselő-testület, valamint a referendumot kezdeményező civil szervezet képviselőjének részvételével.

Két kérdésből hogyan lesz egy sem?

A bejegyzés alatt álló Élni Veresegyházon szervezet azt kérte, hogy a referendumon két kérdés kerüljön majd a szavazócédulára. Az egyiket fogalmazza meg a város vezetése, míg a másikat a civil szervezet képviselői.

A mozgalom a lakókörzetek biztonságát féltő lakosság minél egyértelműbb véleménynyilvánítására kívánt lehetőséget biztosítani. Ennek megfelelően a következő kérdést akarta szavazásra bocsátani: „Egyetért-e azzal, hogy az önkormányzat szabályozási tervében lakott területhez 1 km-nél közelebb több iparterületet ne jelöljön ki, hanem annál távolabb ipari parkot létesítsen?”.

Hosszas huzavona után augusztus 8-én ült össze az a bizottság, amelynek felállításáról a képviselő-testület előzőleg egyhangúan döntött. A bizottságnak a képviselők augusztus 7-i ülésükön annak a kérdésnek pontos megfogalmazását irányozták elő, hogy a referendumon azt kérdezzék meg a lakosságtól: értékesítsen-e az önkormányzat fecskendőgyár létesítéséhez területet? A képviselők a bizottságnak azt a feladatot adták, hogy fogalmazzák meg a népszavazásra javasolt döntést, majd azt terjesszék a képviselők elé. A végső döntés jogát tehát nem kívánták átadni.

2:1

A bizottságban a képviselő-testületet. Gáncs Gábor alpolgármester, míg a civileket Zsolt Péter képviselte. Az augusztus 8-én történtek jegyzőkönyve szerint az alpolgármester és a helyi választási bizottság elnöke 2:1 arányban érvényesítette akaratát a civilek képviselőjével szemben. A civilek honlapjára felkerült információk alapján azonban láthatjuk: az a paradox helyzet állt elő, hogy a bizottság ülésén a civilek küldötte, Zsolt Péter egyedül képviselte a képviselő-testület határozatának megfelelő álláspontot szemben az alpolgármesterrel, és a bizottság elnökével. Utóbbiak lesöpörték az asztalról a civilek kérését, hogy két kérdés kerüljön a szavazólapra, és úgy fogalmazták meg a saját kérdésüket, hogy abban minél inkább leszűkítsék a lakosság véleménynyilvánításának lehetőségét.

A választási bizottság ülésén elfogadott kérdés ugyanis a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Kisrét utcai iparterületen fecskendő-ampulla gyár létesítéséhez az önkormányzat területet értékesítsen?”.

Zsolt Péter a NOL-nak elmondta, hogy a választási bizottság által elfogadott kérdés több okból is elfogadhatatlan számukra: egyrészt, mert a Kisrét utca nem iparterület, másrészt mert eddig "csak" fecskendőgyárról volt szó, "ampullákról" nem, harmadrészt mert a város más területein lakó emberek "igen" szavazattal azt próbálnák elkerülni, hogy a közelükbe telepítsék a gyárat, de a civilek legfőbb problémája, hogy ha a lakosság le is szavazná a Kisrét utcai értékesítést, ezzel nem tudná megakadályozni a város más helyein egyéb területek esetleges kijelölését. Ez szerintük a manipuláció lehetőségét veti fel - különösen azután, hogy a város vezetői elvetették a civilek javaslatát az egyik népszavazási kérdés megfogalmazására.

Arról, hogy a kérdés megfogalmazása körül kialakult polémia végképp komédiává változzon, Lebek László, a település jegyzője gondoskodott. A törvényesség őre ugyanis elfelejtette arról tájékoztatni a képviselőtestületet, hogy a bizottság, melynek felállításáról azért döntöttek, hogy az készítse elő a népszavazásra feltett kérdést, végleges döntést hozott az ügyben, minthogy a jegyző a testület ebbéli jogkörét – saját hatáskörében – a bizottságra ruházta át.

Minderről augusztus 9-én viharos ülésen értesültek a képviselők, amikor kiderült, hogy Pásztor Béla csupán „tájékoztatja” őket a véglegesen megfogalmazott kérdésről.



A város honlapján augusztus 10-én már meg is jelent a Választási Bizottság határozata a helyi népszavazás időpontjáról és a szavazólapra kerülő kérdésről.

Mi lesz szeptember 9-én?

A helyzet jelenlegi állása szerint, a polgármester akaratának megfelelően, szeptember 9-én népszavazást rendeznek Veresegyházán. Mindössze 2 nappal azután, hogy elkészül a képviselőtestület által megrendelt hatástanulmány. A testület ugyanis megelégelte a polgármester diktatórikus magatartását, és megrendelte a tanulmányt. Világos, hogy tartalmazzon bármit is a szakmai értékelés, esély sincs rá, hogy a település lakói két nap alatt megfelelő információkat szerezzenek az abban foglaltakról. A civil mozgalom tovább harcol, azt szeretnék elérni, hogy csak azután legyen referendum a tárgyban, ha minden hatósági folyamat lezárult. Mások már azzal is elégedettek lennének, ha legalább két hetet kapna a lakosság a hatástanulmány elkészülte után ahhoz, hogy megismerhesse annak tartalmát, és csak ezután kelljen az urnákhoz járulniuk a szavazópolgároknak. A polgármester azonban nem tágít. Szavaztatni akar. Minél hamarabb.

Bojkott

Az Élni Veresegyházon egyesület honlapjára augusztus 13-án a következő közlemény került ki: „Az eredetileg általunk javasolt népszavazás-kezdeményezés olyan fordulatot vett, amelyhez nem asszisztálhatunk. Egy olyan mondatra, amivel nem értünk egyet, és aminek időpontja irreális, mi nem fogunk elmenni szavazni, se igennel, se nemmel. A civilek tehát a jelek szerint nem fogadják el a polgármester és hívei által teremtett helyzetet, amelyről úgy látják, hogy ez velük szemben, ha nem is „jogszerűtlenség”, de mindenképpen „inkorrekt politikai eljárás” volt.

A jogsértéseket orvosolni kell

Jogi problémákra is felhívják ugyanakkor a képviselők figyelmét.

„Emlékeztetjük Önöket, hogy a testület által indítványozott, de a polgármester és a jegyző által jogszerűtlenül átalakított mondattal Önök sem értettek egyet.
A képviselőtestületet két jogi sérelem is érte: küldöttjük elárulta, a jegyző pedig átverte Önöket.
- Gáncs Gábor alpolgármester érthetetlen módon mást képviselt, mint amivel Önök 2007. augusztus 7-én, a testületi ülésen megbízták,
- Lebek László jegyző pedig nem tájékoztatta Önöket arról, hogy – egyébként jogtalanul – átruházza a bizottságra a mondat végső megfogalmazását, sőt abban a hitben hagyta Önöket, hogy a bizottság csak előkészíti a mondatot.”

Az egyesület „jogi lépések megtételére nem vállalkozik”, írják, mert úgy gondolják, hogy „az Önökön esett jogsértéseket nem nekünk, egy bejegyzés alatt álló szervezetnek kell orvosolnia. A megoldására minden eszköz lehetőségükre áll, hiszen csak a város vezetése antidemokratikus, és nem az ország jogrendszere.”

Ezek a gondolatok alig burkolt felhívást jelentenek, hogy a város képviselő-testületének tagjai ne tűrjék tovább a polgármester és közvetlen munkatársai vezetési módszereit, és indítsák meg ellene a megfelelő eljárást.

(P.P.)