Az 1996-ban - sanghaji ötökként, Üzbegisztán nélkül - megalakult szervezet alapját a határ menti övezetek fegyverzetcsökkentéséről szóló egyezmény adta. Bár azóta számos megállapodás köttetett - bankközi együttműködésről, környezetvédelemről, gazdasági, kulturális kapcsolatépítésről -, a 2001-ben átnevezett, később megfigyelő tagokkal - Mongóliával, Iránnal, Indiával bővült - csoport legfontosabb eleme ma is katonai jellegű.

Ezt igazolja a hónap elején a Cseljabinszk mellett tartott közös hadgyakorlat, négyezer katona részvételével. Bár Peking a gazdasági, kereskedelmi együttműködést szorgalmazza, Moszkva inkább a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc összehangolását erősítené.

Elemzők szerint a szervezet lényege, hogy megakadályozza az Egyesült Államok jelenlétét Közép-Ázsiában. Júniusban felmerült, hogy a SOSZ napirendre tűzi a kirgizisztáni amerikai katonai légi bázis felszámolásának kérdését. Várhatóan erre nem kerül sor, mint arra sem, hogy a szervezetet a mostani találkozón bővítsék. Igaz, az állandó és megfigyelő tagokon túl jelen lesz Afganisztán és először Türkmenisztán képviselője is.

A szervezet orosz kritikusai szerint a SOSZ révén Oroszország saját maga járul hozzá, hogy erősödjön a kínai befolyás Közép-Ázsiában. Túlzott gesztusnak minősítik azt is, hogy a szervezet öt éve kommünikét fogadott el, amely szerint a SOSZ Kína saját belügyének tekinti a tajvani kérdést. Gyengíti Moszkva helyzetét az is, hogy a SOSZ katonai vonala kétségessé teszi a Kína nélkül működő, a térségbeli volt szovjet tagköztársaságok és Oroszország által létrehozott Kollektív Védelmi Szervezet (ODKB) értelmét.

A csúcson fontos találkozók lehetségesek. A közép-ázsiai államfőkön kívül oda utazott Hu Jin-tao kínai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A külső vendégek közül Mahmud Ahmadinedzsad iráni államfő jelenlére figyeltek fel.