Az európai fejlesztési bank beszáll a magyar egészségügybe
Az üzleti ajánlattal - már minthogy a közszolgáltatások fejlesztésében gyakran szerepet vállaló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vegyen részt a magyar egészségügy működtetésében - maga a Hospinvest Zrt., a legnagyobb hazai kórház-üzemeltető cég kereste meg a pénzintézetet - tudta meg a Népszabadság. Úgy tűnik, ezt a piacot a bank vezetése is vonzónak találta, legalábbis ősszel várhatóan már alá is írják azt a szerződést, amelynek révén négymillió eurós befektetéssel kisebbségi részvénycsomagot szerez a nemzetközi fejlesztési bank a hazai kórház-üzemeltető társaságban. Az EBRD-nek ez lesz az első egészségügyi befektetése. (A Hospinvest alaptőkéje jelenleg 101 millió forint, de az EBRD beszállása előtt a társaságban tőkeemelést hajt végre a jelenlegi tulajdonosi kör, valamint a Hospinvestbe olvad a kórházi gyógyszertárakat üzemeltető érdekeltsége is.)
A döntési folyamatot egyszerűsítette, hogy a kórház-üzemeltetés Magyarországon biztosan jövedelmező üzletnek számít, hiszen közfinanszírozott szolgáltatásokról van szó. Valamint vonzóvá tette a Hospinvest ajánlatát az is, hogy olyan közfeladatok piacosításával foglalkozik a cég, amelyek eredményeként a közszolgáltatások minősége, színvonala javul. Márpedig az EBRD nem egyszerűen üzleti vállalkozás. Célja, "hogy elősegítse az átmenetet a piacgazdaságba, valamint a magán- és vállalkozói kezdeményezéseket a közép- és kelet-európai országokban". A bank 1990. januári alakuló ülésén 12 EK-ország, 8 volt szocialista ország, 6 EFTA-tagország, 5 nem európai OECD-ország, valamint Törökország, Ciprus, Málta, az EIB és az EK bizottsága vett részt. Azóta tagsága tovább gyarapodott.
A folyamat, amelyhez most Magyarországon csatlakoznak, itthon - elsősorban a jobboldal által - vitatott. Mind több kórházat adnak át ugyanis a tulajdonos önkormányzatok működtetésre a magáncégeknek. Míg ugyanis a kisvárosi önkormányzatok istencsapásként élik meg a kórházak fenntartását, amelyek csak nyelik a közpénzt, a magánvállalkozások üzleti lehetőséget látnak ebben. Így mára a 154 közkórházból tizenegyet működtet hat különböző vállalkozás.
Leggyakrabban az önkormányzatok az intézet adósságának rendezése ellenében kötnek hosszú távú szerződéseket vállalkozásokkal. A cégek így gyakorta csak milliárdokért felépíthető intézményekhez, valamint biztos közfinanszírozáshoz jutnak, néhány százmilliós befektetés ellenében.
Magyarország piacvezető kórházműködtető cége, a Hospinvest Zrt. négy kórházat, négy szakrendelőt és több vidéki fekvőbeteg-ellátó intézeti gyógyszertár üzemeltetését tudhatja a magáénak. A cég három évvel ezelőtt vette meg a kiskunhalasi kórház működtetési jogát, tavaly a hatvani, hetekkel ezelőtt pedig a gyöngyösi kórház üzemeltetésére kötött szerződést. A közelmúltban leányvállalatként a társasághoz kapcsolódott az Ispotály Holding Kft., ez a cég több vidéki - az esztergomi, a dunaújvárosi, a miskolci, a zalaegerszegi - kórház gyógyszertárát működteti.
A cégcsoport itt nem állna meg, mert legalább 10-15 intézményből álló hálózatot szeretne kialakítani. A kórházak közül a következő kiszemelt intézet az egri. Ha ezt megkapják, Heves megye területén minden ellátás a Hospinvest közreműködésével történik.
A cég többségi, közvetlen befolyást lehetővé tevő részvénycsomagjának tulajdonosa, Kollányi Gábor lapunknak azt mondta: az EBRD belépése elsősorban tőkét hoz - ez a pénz a kórházi hálózat bővítésében jelent segítséget a cégnek.
Mi lesz az őssejtekkel?
Az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) felszámolásával együtt veszélybe került annak az önálló kutatórészlegnek a működése, amelyben a legnagyobb hazai köldökzsinórvér őssejtbank működik. A bázis hamarosan átkerül az Országos Vérellátó Szolgálathoz, majd egyes részei nonprofit vállalkozássá alakulnak. Az elhúzódó átmeneti időszakban azonban a szakemberek nem tudnak dolgozni. Fizetést a kutatási támogatások alapján alkalmazott diákok és munkatársak nem kapnak, valamennyi új szerződés megkötésével leálltak, a vegyszer- és anyagrendeléseket csak akadozva továbbítják, újabb pályázatokat beadni a kutatók nem tudnak, a már elnyert pályázati pénzekhez sem nyúlhatnak hozzá.
A telephely finanszírozása eddig biztonságban volt, a kutatócsoport speciális diagnosztikai és egyéb egészségügyi szolgáltatásai révén jelentős bevétellel rendelkezik.
