Éles bírálatokat váltott ki a székelyföldi tapasztalatokat taglaló államelnöki beszámoló Romániában. Azt azonban a román sajtó is elismerte, hogy Traian Basescu több időt töltött el a múlt héten a Székelyföldön, mint amennyit az elmúlt fél évszázadban a vezető román politikusok összesen.
Basescu székely csárdása
Bukarestbe visszatérve, az államfő összegezte következtetéseit. Megismételte: a magyar gyerekeknek idegen nyelvként kell tanítani a románt, hogy eséllyel tagolódjanak be a román társadalomba és munkapiacra; s a térség legnagyobb gondja a szegénység, a tőkehiány és a befektetők elmaradása; a székely megyék elszakadásának veszélye csak a nacionalista politikusok fejében létezik; a térségben magyarok és románok békésen élnek egymás mellett.
Ugyanakkor kifejtette: az RMDSZ “feudális állapotokat” tart fent a két megyében, olyan közalkalmazottaktól is megkövetelik a magyar nyelv ismeretét, akik nem dolgoznak közvetlenül a lakossággal. Hozzátette: a helyiek tudomására hozták , hogy a magyaroknak is vannak “helyi báróik”, olyan újgazdagok, akik korrupció útján szerezték vagyonukat.
Az elnök egyaránt bírálta az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), mert véleménye szerint a két szervezet öncélú érdekek fölött viaskodik, s nem törődik a lakosság égető gondjaival. Kijelentette: a magyar szervezeteket a helyhatósági tisztségek megszerzése állítja egymással szemben, a parlamenti választásokra majd összefognak, ami természetes.
Leszögezte: autonómiáról nem, csakis decentralizációból lehet szó, ugyanannyi autonómiája lehet a Székelyföldnek, amennyivel az ország más megyéi rendelkeznek.
Markó Béla méltányolta, hogy Basescu elment a Székelyföldre, és ott többnyire helytálló személyes tapasztalatokat szerzett. Az államfő által ajánlott decentralizáció mellett azonban szükségesnek tartja a sajátos autonómiát is. Az elnök politikai üzenetét - miszerint a székelyeknek nincs szükségük az RMDSZ-re, “mert itt van az állam elnöke, és ő majd megoldja a dolgokat” - az RMDSZ elnöke azonban elutasította.
Hasonló hangnemben nyilatkozott az elnöki vizitről a székelyföldi önkormányzati vezetők többsége. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök szerint az elnök látogatásának célja a Székelyföld politikai meggyengítése volt. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kétszínűséggel vádolta Basescut, mert szerinte a hatóságok magyar nyelvhasználatáról mást mondott a Székelyföldön, s mást Bukarestben. Borbély László fejlesztési miniszter azt vetette az elnök szemére, hogy látogatása során politikailag nem maradt semleges.
Eckstein-Kovács Péter szenátor elismerte, hogy az RMDSZ néha téved, de visszautasította a szövetséggel szemben megfogalmazott “feudális” vádat. Kijelentette: “diszkrét gyöngédséget” vélt fölfedezni abban, ahogyan Basescu nem nevezte meg a szerinte korrupt magyar politikusokat. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: az államelnök “olcsó politikai játékot űzött a székely szavazatok megszerzése érdekében a következő választásokra”.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elutasította az MPSZ-t ért elnöki bírálatokat, de igazat adott Basescunak abban, hogy az RMDSZ “feudális állapotokat” tart fent. Dicsérte az elnököt azért, hogy saját szemével akart meggyőződni a székelyföldi realitásokról, s kifejtette, példáját a román politikusoknak és újságíróknak követniük kellene.
Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-alelnök azzal támasztotta alá az elnöki tapasztalatokat, hogy elmondta: az RMDSZ mindent megtesz a független polgármesterek háttérbe szorítása érdekében. Ferencz Csaba, a Székely Nemzet Tanács (SZNT) alelnöke azt fájlalta, hogy szervezetének képviselőivel az államfő nem kívánt találkozni, így nem tárgyalhattak a Székelyföld legégetőbb problémájáról – a területi autonómiáról.
A román politikusok is kritizálták Basescu következtetéseit. Vasile Dancu szociáldemokrata szenátor közölte: bár megállapításai nagyrészt helytállóak, az elnök a székelyföldi valóságnak csupán egy szeletét látta. Parlamenti bizottság felállítását szorgalmazta a két székely megye gondjainak leltározására és megoldására. Rámutatott: nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az MPSZ a székelyföldi autonómiát szecesszionista felhangokkal szorgalmazza az európai fórumoknál.
A román sajtó azonban “elnöki csárdást” emlegetve, epésen kommentálta Basescu beszámolóját. Sok újság idézte a nyelvoktatással kapcsolatos elnöki mondatot: “A magyar gyerekek dalolva tanulják az angolt, és sírva a románt.”
A lapok pozitívan értékelték, hogy az államfő “integrálni kívánja a magyarokat és a székelyeket”, mert ez “európai szinten is hasznos lenne”. De elítélték, amiért populista módon a “radikális” MPSZ pártjára állott, annak érdekében, hogy az RMDSZ-t “megbüntesse”, “szétrobbantsa”, és a magyarokat parlamenti képviselet nélkül hagyja.