A drávai mélység titka
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a Magyar Régészeti Társulat búvárrégész csapata tavaly Drávatamásinál magyar-francia-horvát-osztrák összefogásban feltérképezte a folyó medrét, melyben talált egy rendkívüli bödönhajó- (egyetlen fatörzsből kifaragott hajó) temetőt. Tóth János Attila, a feltárást vezető régész lapunknak elmondta, az eddigi kutatás során 27 kitűnő állapotban fennmaradt hajó maradványára bukkantak. A 10-13 méter hosszú, hatalmas tölgyrönkök üledékborítás nélkül, szabadon hevernek egymás mellett, részben egymásra borulva az örvénylő folyó fenekén, 5-6 méteres mélységben. A tavalyi kutatás során egy szinte teljesen ép török kori rézbográcsot is találtak a régészek a hajók között (még a korom is megmaradt az edény oldalán).
A kutatók szerint a lelőhely egy török pontonhíd maradványa lehet, melyet 1603-ban egy magyar portya során pusztítottak el. A hajóhídhoz vízimalmok elemeit is felhasználták. A maradványok többsége a magyar oldalon található, de két példányt a horvát oldalon is dokumentáltak. Az egyedülálló lelőhely jelenleg Európa legnagyobb ilyen jellegű hajótemetője. Az idei kutatást augusztus 21. és szeptember 1. között tervezik, és további leletek előkerülésével számolnak.
Tóth János Attilától tudjuk, hogy a hajókat - alapvetően anyagi okok miatt - nem emelik ki. A barcsi Dráva Múzeumban 1978-ban kiállított bödönhajó nagyon rossz állapota arra figyelmeztet, hogy amíg nem garantálható a leletek biztonságos elhelyezése, addig a maradványok a Dráva fenekén vannak a legjobb helyen. A szakember szerint elképzelhető, hogy egy víz alatti régészeti bemutatóhelyet szerveznek. Efféle tengeri látványosság már létezik, de a magyar régész tudta szerint édesvízi körülmények között erre nincs példa.