Postázta az elektronikus útdíjrendszer (ED) ellenőrzési szolgáltatásainak közbeszerzési eljárására szóló ajánlattételi felhívását a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK). A futárnak nem volt sok dolga: a dokumentum átvételét csak az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-nél kellett aláíratnia. Más ugyanis a tenderre nem kapott meghívót.

A KKK feltehetőleg azért kényszerült a sajátos versenyeztetésre, mert felettes szervezeténél, a gazdasági minisztériumban már régen eldöntötték: az ED ellenőrzésének 23,5 milliárd forint apanázzsal járó ötéves megbízását minden cécó nélkül az ÁAK-nak adják. Remélve, hogy a lépés valamelyest felértékeli a privatizáció előtt álló társaságot reménybeli kérői előtt. A szaktárca már régen megfőzött levesébe azonban június végén beletenyerelt az Országgyűlés. Határozatában ugyanis előírta, hogy az ED önálló ellenőrzési infrastruktúra-építőjét, -üzemeltetőjét közbeszerzéssel kell kiválasztani. Vagyis az ÁAK egyszerű kijelölése a feladatra a gondos előkészületek ellenére is lehetetlenné vált.

Az ED ügye a legkevésbé sem az ÁAK szerepe miatt került a honatyák elé. Sokkal inkább azért, mert az előzetes számítások szerint az útdíjrendszer 2009-re ígért kiépítése, valamint ötéves üzemeltetése több mint 50 milliárd forint kötelezettséget ró majd a költségvetésre. A díjszedő rendszerhez kapcsolódó ellenőrzési infrastruktúra kiépítésével és üzemeltetésével együtt 2008-2013 között konkrétan 92,8 milliárd forintot. Így pályáztatásához a parlamenti jóváhagyásra is szükség volt. Amit sikerült is megszerezni. A különféle bizottságokban, majd a plenáris ülésen szavazó képviselőket bizonyára meggyőzte, hogy a kisebb teherautók 27, a nagyobbak 40 forintos kilométerdíjából - a szolgáltatói díjak és egyéb költségek elszámolása után - az államkassza nettó 235 milliárd forint bevételre tehet szert 2013-ig.

A parlamenti padsorokban gombokat nyomogatók többsége viszont az ED közbeszerzésének igenlésekor talán nem is gondolta, mekkora zavart okoz majd, hogy az országgyűlési határozatba az ÁAK, mint ellenőrzésre jogosult szervezet, nem került bele.

Mindenesetre a KKK-nál némi fejtörés után megtalálták a megoldást arra, hogy a gazdasági tárca édes gyermekét így is biztos nyerő pozícióba jutassák. Eszerint az Országgyűlés határozatának megfelelően augusztus 28. előtt közbeszerzést indítanak, de olyant, amin csak az ÁAK indulhat. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzés lebonyolításával megbízott szervezetnél azonban feltehetően érezték, hogy eljárásuk némi eszmei támogatást igényelne. Különösen, mert a bennfentesek körében az sem titok: az ÁAK-t segítő lépéssel a sztrádaüzemeltető már bevált szállítóját, a Getronics (Magyarország) Kft.-t is verseny nélkül juttathatják 3-5 milliárd forint állami megrendeléshez. Ennyibe kerülhet hozzávetőleg az ellenőrzést végző informatikai rendszer fejlesztése.

Ha maguk a beruházási költségek nem is, az ellenőrzési tender lebonyolítóinak ellentmondásos helyzete kiderül abból a tájékoztatóból, amit a KKK a közelmúltban juttatott el a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KD). Értesülésünk szerint a testület az ügyben még nem foglalt állást. Erre augusztus végéig van ideje. A kizárólag az ÁAK számára játékteret biztosító közbeszerzés mellett szóló KKK-s érvrendszer alapja az, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a hazai gyorsforgalmi utakon kizárólag az ÁAK-nak van joga úthasználati díjat és pótdíjat szedni, ráadásul az úthasználat jogosságát is csak ez a társaság ellenőrizheti. Ami elvben annyit jelentene, hogy ha az ED ellenőrzési rendszerének építésére nyílt közbeszerzést írnának ki, az ÁAK-n kívül más nem is adhatna ajánlatot. Ezzel a logikával azonban a KKK dönthetne úgy is, hogy magának az elektronikus díjszedő rendszernek az építésénél is csak az állami sztrádatársaságtól kér ajánlatot. Hiszen a díjszedés joga is az ÁAK-nál van. Ehhez képest a hírek szerint immár az utolsó simításokat végzik az ED nyílt, kétfordulós, tárgyalásos közbeszerzési eljárásának dokumentációján.

Az ÁAK kizárólagos jogosítványaira alapozó érvet gyengíti, hogy az ED tenderével összefüggésben a kormány határozata szerint szeptember 26-ig módosítani kell a közúti közlekedésről szóló törvényt. Márpedig, ha egy-egy törvénymódosítással az ÁAK-nak mondjuk a gyorsforgalmi utakon közlekedők megállításának jogát oda lehet még pluszban adni, akkor egy tiszta versenyt biztosító közbeszerzés érdekében akár a kizárólagos jogain is oldani lehetne.

Nem lehet tudni, a KD-nél hogyan fogadják majd azt az érvet, amely szerint a gyorsforgalmi utakon az ED ellenőrzését csak az ÁAK meglévő informatikai rendszereivel lehet megoldani. De talán a közbeszerzésekben jártas szakértők is tudják: az Európai Unió néhány tagállamában már sikeresen működnek a magyartól teljesen független sztrádadíj-ellenőrző rendszerek.

Ezzel együtt a prímet az az állítás viszi, amely szerint a még ki sem épült ED majdani ellenőrzési rendszerét kizárólag az ÁAK infrastruktúrájának továbbfejlesztésével lehet biztosítani. Méghozzá feltehetően úgy, hogy ebben a fejlesztésben senki más nem működhet közre, mint a rendszer szállítója, a Getronics (Magyarország) Kft. Legalábbis ez következik abból, hogy az ÁAK elutasította azt a kérést: egy nyílt közbeszerzés érdekében tegye megismerhetővé meglévő rendszerei felépítését, szoftvereit, alrendszereit. Erre a több milliárd forint közpénzt felemésztő beruházásnál nyilatkozata szerint azért nincs mód, mert a Getronics az ÁAK számára korlátozott és egyben kizárólagos felhasználási jogot biztosított rendszereihez.

Mindezeket összegezve a KKK szerint az ÁAK az egyetlen potenciális pályázó, aki képes az ED ellenőrző rendszerének kiépíttetésére és üzemeltetésére. Ez a magyarázata, hogy eleve csak tőle kérnek ajánlatot a szolgáltatási szerződésre.

Ha a most kiírt tender alapján szabad utat is kap az ÁAK, akkor sem nagyon tud majd mit kezdeni a neki juttatott jótéteménnyel. Alapos ajánlatot legalábbis biztosan nehezen ad majd. A több éve tartó előkészületek ellenére ugyanis még mindig nem készült el a kormány autópályadíj-stratégiája. Így jelenleg nem csak az ÁAK, de a KKK döntéshozói is találgathatják: mekkora úthálózaton milyen jármű-kategóriákra milyen mértékű díjakat vetnek majd ki. Mindehhez legfeljebb alapot adhat, hogy a korábbi minisztériumi elképzelések szerint 2009 januárjára 3100 kilométer autópályán, autóúton és főúton vezetnék be a megtett úttal arányos elektronikus díjszedést. Szigorúan csak a 3,5 tonnánál nagyobb gépjárművek számára.

Ha pedig ezek alapján valamelyest tisztulna is a kép, nem szabad elfelejteni: az ellenőrzésre egyedül pályázó ÁAK számára nem mellékes az sem, hogy az ED-tenderéből győztesen kikerülő rendszerszállító miféle technikai megoldást telepít a magyar utakon a díjszedésre. Ez ugyanis jelentős hatással lehet az ellenőrzési rendszerre is.

Papírforma szerint ugyanakkor az ÁAK akár két hónap múlva szerződést köthet a következő öt esztendő díjellenőrzési feladataira. Ajánlata alapján az első tárgyalásra október közepén, az eredményhirdetésre november elején kerülhet sor.

Budakalász beperli  a közlekedési tárcát

Budakalász önkormányzata beperli a közlekedési tárcát, mert a helyi útfejlesztésre tett szerződésben rögzített vállalásának a minisztérium nem tett eleget - közölte a település polgármestere. Parlagi Endre elmondta, hogy az épülő M0-ás híd budai lejárója Budakalászhoz tartozó területen létesül, amit azzal a feltétellel engedélyeztek, hogy ennek fejében a tárca kétszázmillió forintból finanszírozza a községen átvezető nagy forgalmú, állami kezelésben lévő utak forgalombiztonsági fejlesztését. Mindeddig azonban nem kezdődött meg a beruházás, és a polgármester szerint ezzel a közlekedési tárca megszegte a szerződést. (MTI)

Lapértesülésekkel ellentétben 2010-ig elkészül az M6-os autópálya Pécsig vezető szakasza - áll a kormányszóvivői iroda közleményében. A Dunaújváros és Szekszárd közötti autópálya-szakasz megvalósítására még ősszel pályázatot ír ki a tárca. A közlekedési minisztérium az autópálya építését úgy ütemezte, hogy mire Pécs Európa kulturális fővárosa lesz, Budapestről végig gyorsforgalmi úton lehessen eljutni oda. A közlemény szerint a sajtóhírrel ellentétben a szaktárca és Paks nem az eredetileg tervezett nyomvonal módosításáról, hanem egy további, a várost elkerülő út megépítéséről egyeztet. A minisztérium jelenleg azt várja, hogy a város önkormányzata megküldje a tárcának a megállapodástervezetét.

Díjellenőrzés a sztráda mentén. Egyedül a legbiztosabb