A Népszabadság által megkérdezett helyi lakosok szerint hónapok óta hordják a teherautók az építési törmeléket a Budapesttel szomszédos Csömör határában, a település Kistarcsa felőli oldalán lévő mélyedésekbe. A terület tulajdonosa a "kivett anyagnyerő gödör" besorolású telek egy részének feltöltésére kért és kapott hatósági engedélyt, ám ez a művelet még a legtágabb értelmezés szerint sem foglalja magában a veszélyes hulladékot is tartalmazó építési-bontási törmelék lerakását. Valójában tehát illegális hulladékelhelyezés történik a területen, ami miatt a csömöri önkormányzat a hatósági feladatokat ellátó földhivatalhoz és a környezetvédelmi felügyelőséghez fordult, az esetet a nyilvánosság elé táró Illés Zoltán (a Fidesz környezetpolitikusa) pedig ügyészségi feljelentés tett.

A szóban forgó engedélyben az "inert anyag" megnevezés szerepelt, inert anyagnak viszont csak a talaj, az agyag, a kőzet, a kavics és a meddő számít, az építési törmelék viszont nem. Félreértésre legfeljebb az adhat okot, hogy ez utóbbi hulladékfajtát inert hulladéknak is nevezik - ám aki hulladékkezeléssel foglalkozik, annak pontosan tudnia kell a különbséget.

A differencia forintban kifejezve is jelentős: míg a feltöltés díjmentes, az építési hulladék legális, lerakón történő ártalmatlanítása köbméterenként több száz (veszélyes hulladék esetén több ezer) forintba kerül. Az engedély 6800 négyzetméternyi területre és 7,7 méter magas borításra szólt, ami legalább 52 ezer köbmétert jelent, ugyanakkor az önkormányzat tájékoztatása szerint ennél lényegesen nagyobb területet vettek igénybe, és vélhetően a feltöltés is magasabb az engedélyezett szintnél.

Hortobágyi Dániel, az önkormányzat illetékese kérdésünkre elmondta: a feltöltött gödör három (közös tulajdonban lévő) telken fekszik, de csak az egyikre kértek engedélyt. A lerakással elsősorban az a probléma, hogy nem engedélyezett (esetleg veszélyes) anyag is került a gödörbe, de a túltöltés is zavaró. Csakhogy az önkormányzatnak ebben az ügyben nincs hatósági szerepe, nem sokat tehet.

Csömöri források szerint a lerakott hulladék a soroksári FÉG-gyárépület bontásából származik. Hogy tényleg így van-e, azt (a lerakott anyag összetételével együtt) zöldhatósági és ügyészségi vizsgálat fogja tisztázni. A környezetvédelmi felügyelőség mindenesetre leállíttatta a további beszállítást, és az eddig lerakott mennyiség elszállítását is elrendelte.(H. M.)

Az illegálisan elhelyezett hulladék elszállítása, ártalmatlanítása és a terület megtisztítása alapesetben a hulladék tulajdonosának kötelessége, ehhez azonban ki kell deríteni a tulajdonos kilétét. Amennyiben a szállítás és a lerakás nincs "lepapírozva" (vagyis az esetek többségében), a hulladék eredetét magából a lerakott anyagból kell kiolvasni. A Németországból érkezett kommunális hulladéknál a csomagolás (például a vonalkód, az ármegjelölés) jelentett támpontot. De arra is akadt példa, hogy az építési törmelékben kitöltött csekkszelvényt, megcímzett levelet találtak. Ha semmi nem utal az eredetre, rendőrségi feljelentés és nyomozás következik. Ma már az ügyek többsége feljelentésbe torkollik, az esetek több mint fele azonban így is felderítetlen marad.

A törvény kijátszása egyelőre jó üzlet