Az EU-orosz-amerikai trojka már most, az első Belgrád- Pristina körút után kijelentette: a nagyhatalmak egymással sem értenek teljesen egyet, tehát az egymással szögesen szemben álló szerb és koszovói albán félnek kellene kiegyeznie. Ha bármiben megállapodnának, akkor azt a nagyhatalmak jóváhagynák. Ha viszont december 10-ig minden változatlan, akkor marad az eddigi Ahtisaari-terv, ezt azonban csak az EU és az USA fogadja el, Oroszország nem. Ha ez is változatlan marad, akkor az év végén lehet találgatni. 1. A nyugatiak elismerik a független, de EU-gyámság alatt maradó Koszovót, Szerbia és Oroszország pedig nem ismeri el. Ebben az esetben Koszovóban gyakorlatilag minden marad a régiben, de a koszovói szerbek helyzete rosszabb, a jogi és a politikai státus még bizonytalanabb lesz. Szerbia EU-csatlakozási folyamata ismét megáll, sőt: Belgrád az orosz érdekszférába kerülhet. 2. Senki nem ismer el semmit, folytatódik a huzavona, ismét felmerül az erőszak veszélye.

A szerbek és az albánok elméletileg: 1. Feloszthatják maguk között Koszovót. 2. Két független állam névleges konföderációját alkotják egy ideig. 3. Nem egyeznek meg semmiben. Ez utóbbi a legvalószínűbb. Egyrészt azért, mert Koszovó vagy független, vagy nem, ebben nem is lehetséges logikai kompromisszum. Másrészt azért, mert mindkét fél jobban jár belpolitikailag, ha a nagyhatalmak diktátumára háríthat minden felelősséget. Mivel a nagyhatalmak már most közölték, hogy semmilyen új javaslatuk nincs, marad megint az Ahtisaari-terv.

Igaza van az olvasónak, ezt már írtuk. Az egész ügyben ugyanazokat a köröket írjuk le újra és újra. A játszma tétje nem maga Koszovó, hiszen annak elszakadása Szerbiától 1999 óta befejezett tény. Szerbia nem képes visszaszerezni, és valójában nem is érdeke a kétmilliós albán lakosságú tartomány belül tartása. Ezt persze Belgrád nem mondhatja ki. Az albánok 95 százalékos többségben és birtokon belül vannak, győzött a függetlenségi harcuk, ugyan miért mondanának le róla?

Az alku igazi tétje tehát az úgynevezett Nyugat-Balkán. Albánia és Koszovó szilárdan amerikai érdekszféra, európai közreműködéssel. Bosznia és Macedónia az EU "területe", némi amerikai segítséggel. Koszovó kapcsán Moszkva azt reméli, hogy "megszerezheti" Szerbiát (és gazdaságilag a nemrég különvált Montenegrót is).

A játszmának sok más mellett három nagy kockázata van: 1. Bosznia széteshet, keleti, szerb része átcsatlakozhat Szerbiához. 2. Macedóniából kiszakadhat a viszonylag kompaktan élő, a lakosság csaknem harmadát kitevő albán kisebbség. 3. A világ több részén precedensnek tekintenék Koszovó kiszakadását, hiába erősítgetik az ellenkezőjét jogilag. Ha tehát a koszovói ügyet nem sikerül valahogy záros határidőn belül lezárni, akkor a Balkánon és néhol másutt is nehezen ellenőrizhető folyamatok indulnak el.

A Koszovó-tárgyalócsoport Pristinában