Ezt a tervet a közgyűlés akkor ellenzékben lévő Fidesz-frakciója nem fogadta el. Úgy vélték, hogy az MSZP-frakció a kórház bérbeadásával - ami nem más, mint funkcionális privatizáció - elkótyavetyéli a megye vagyonát. A polgári oldal ezért 2006 februárjában arra készült, hogy aláírásgyűjtéssel megyei népszavazást erőltet ki a kórház bérbeadása ellen. Az MSZP mindezek hatására visszalépett a terveitől. Attól tartottak, hogy a kórház körüli vita rontja a párt baranyai választási esélyeit. De változnak az idők. Eltelt másfél év, s a baranyai önkormányzat újra azt szeretné, ha a megyei kórház tüdőszanatóriumában idegen befektető építene modern ápolási részleget és geriátriát. Ezúttal azonban nem funkcionális magánításról lenne szó, hanem a szanatórium eladásáról. S nem a szocialista frakció akarja privatizálni a kórházat, hanem a testület polgári oldala. Merthogy 2006 ősze óta a Fidesz és a KDNP irányítja a Baranya Megyei Közgyűlést. Adódik a kérdés: mitől változott meg a polgári oldal véleménye a kórház dolgában? Vajon a Baranya Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP frakciója miért nem érzi az önkormányzati vagyon elkótyavetyélésének a pécsi tüdőszanatórium eladását? A megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Horváth Zoltán azt állítja: a mostani elképzelés teljesen más, mint amit a szocialisták akartak megvalósítani. Tényleg más, ám lényegét tekintve nagyon hasonló: privatizáció mind a kettő. Vajon mi lett volna, ha a közgyűlés MSZP-frakciója tavaly nem a kórház harmincéves bérbeadásának ötletével áll elő, hanem a tüdőszanatórium eladását javasolja? A Fidesz-KDNP frakció nem mondta volna azt, hogy az MSZP elkótyavetyéli a szanatóriumot?

Az álláspont mindig az ülésponttól függ, így egy frakció másképp vélekedik többségi, és másként ellenzéki pozícióban. És nem csak Baranyában.