Vízumügy: az SZDSZ nem érti a magyar taktikát
Értetlenül áll az SZDSZ az előtt a döntés előtt, hogy Magyarország egyedüliként nem írta alá a régió országainak tiltakozó jegyzékét az amerikai vízummentesség kiterjesztése érdekében - közölte az MTI-vel szombaton a párt külügyi kabinetének vezetője, aki kifogásolta, hogy ennek oka nem közismert.
Szent-Iványi István közleményében azt írta: lehetségesnek tarják, hogy a lépésnek van méltányolható indoka, "ezt azonban sem a kormány, sem a minisztérium a mai napig nem tárta a nyilvánosság elé".
A politikus hangsúlyozta, hogy pártja a transzatlanti kapcsolatok elkötelezett híve, ezért fontosnak tartanak minden olyan lépést, mely a vízummentesség mielőbbi megadását előmozdítja. Hozzáfűzte: ebben a nagyon fontos kérdésben immár tíz éve csak egy helyben járunk, legfőbb ideje tehát, hogy végre érdemi lépések történjenek.
Külügy: a kormány és a tárca pragmatikus álláspontot képvisel
A mostani amerikai törvény kompromisszum, több hónapos kongresszusi és szenátusi tárgyalás végeredményeképpen jött létre - reagált az SZDSZ-es politikus közleményére Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára, aki szerint a kormány és a tárca egy pragmatikus álláspontot képvisel ebben a kérdésben.
Mint mondta, a törvény az Egyesült Államokat érintő teljes migrációval kapcsolatos, valamint rendezi a már ott tartózkodó több millió bevándorló helyzetét. A vízummentesség csak egy részkérdés a jogszabályban.
"Ami elfogadásra került, annak alapján a mi szakmai álláspontunk az, hogy a magyar állampolgárok belekerülhetnek a vízummentes utazás körébe" - fogalmazott az államtitkár.
George Bush augusztus 3-án azt követően írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt - amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is -, hogy a szenátus és a kongresszus egy héttel korábban nagy többséggel elfogadta azt.
A vízummentesség megadásának feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A külügyi államtitkár szerint az idén minden remény adott, hogy a 10 százalékos határ alá kerüljön Magyarország.
A magyar állampolgárok nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára, és az amerikai külügyminisztériummal, a belbiztonsági minisztériummal, valamint szakértői szervezetekkel történt washingtoni és budapesti tárgyalásokat követően a tárca álláspontja az, hogy a magyar állampolgárok belekerülnek a vízummentes körbe.
A törvény aláírását követően George Bush támogató nyilatkozatot adott ki, ezt üdvözölte a magyar tárca és a magyar fél diplomáciai jegyzékben fejezte ki reményét, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások, amelyeken véglegesítik a bekerülés szakmai feltételeit.
Az államtitkár szerint a tiltakozó nyilatkozatban nem szerepelt az a magyar érdek, hogy ne várjuk be a törvény végrehajtását célzó belső intézkedések - például a személyzetkiképzés, gépek telepítésének - meghozatalát. Mindez az amerikai fél értékelése szerint is másfél-két év lehet - tette hozzá.
Nem volt egyeztetés a koalíciós partnerrel
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy egyeztetett-e a külügyi tárca a koalíciós partnerrel ebben a kérdésben, Horváthné Fekszi Márta úgy fogalmazott: "ez szakmai kérdés és nem egy olyan kérdés, amiben koalíciós egyeztetést kellett volna folytatni". Hozzátette: a magyar külügyminisztérium a magyar állampolgárok, valamennyi magyar állampolgár érdekében járt el, amikor jegyzékét átadta az amerikai félnek.
A Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország által aláírt közös nyilatkozatot Washingtonban tették közzé, helyi idő szerint csütörtökön.
Az Egyesült Államokban vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak százdolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.
(MTI)
