Musarraf meg akarja őrizni a hatalmat és a hadsereg főparancsnoki tisztét. Pakisztánban hónapok óta tüntetnek az elnök ellen, aki csütörtökön, miután telefonon beszélt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel, végül maga is kizárta a rendkívüli állapot bevezetését.

Washingtoni megfigyelők szerint azonban nem biztos, hogy ez az utolsó szava. A kasmíri válság térségéből, az északkeleti határról hetek óta katonai szerelvények tartanak a nyugati, afganisztáni határ mentén fekvő pastu törzsi régióba. Az amerikaiak a demokratikus játékszabályok betartása mellett arra is rá akarják szorítani Pakisztánt, hogy számolja fel a tálib mozgalom és az al-Kaida hátországának számító törzsi kormányzást.

Az USA azonban minden eshetőségre felkészül. A CNN arról értesült, hogy a titkosszolgálatok tudni akarják, mi történik a pakisztáni atomfegyverekkel, ha Musarrafot megdöntik vagy megölik. A bombák hollétével tisztában vannak, azonban nem világos, kinek a kezébe kerülhetnek a bevetési kódok.

A nukleáris fegyverekért felelős katonai és civil vezetők lojálisak az elnökhöz, de ez megváltozhat. Az amerikaiakat az is aggasztja, hogy Pakisztánban nem minden tábornok és katonai alakulat áll szilárdan az államfő mögött, ami hoszszabb távon rontja Musarraf esélyeit.

l Ami kiváltképpen aggasztja az amerikaiakat: a körülbelül 45-70 pakisztáni atombomba sorsa. Viszonylag kis teljesítményű, a hirosimai bombához hasonló, dúsított urán/implóziós szerkezetekről van szó. Pakisztán a múlt század hetvenes évei elején kezdte atomprogramját, dr. Khan atomtudós vezetésével.