A felsőoktatás egésze valószínűleg nyer az új, központosított felvételi rendszeren. Hiszen az, hogy valaki bekerül-e az adott főiskolára vagy egyetemre, az egyre inkább a jelentkező teljesítményén múlik. A rendszer átlátható, a központilag meghúzott ponthatár garantálja, hogy bármelyik intézményben ugyanolyan tudással lehessen egy adott szakterületen a diplomáért indulni. Ráadásul piaci viszonyok közé kerültek így a korábban "surranópályáknak" tekintett vidéki főiskolák: azok az intézmények, amelyek száma az elmúlt tíz évben gombamód megszaporodott, s amelyek az elhelyezkedni nem tudó diplomások tömegét bocsátották rögös útjukra.

- A diplomát szerzett hallgatók és a munkáltatók minősítenek egy-egy felsőoktatási intézményt - állítja Rozgonyi József, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara Salgótarjáni Intézetének igazgatója, aki szerint az új felvételi rendszer figyelmen kívül hagyja ezt a fontos szempontot. Szavai szerint sok egyetemet végzett közgazdászszal szemben a salgótarjáni intézményben diplomát szerzett fiatalok többsége már a gyakorlati képzés során munkához jut. A salgótarjáni hallgatók több mint nyolcvan százaléka a hat észak-magyarországi megyéből kerül ki. Abból a szegényebb régióból, ahol a magas munkanélküliség és az alacsony jövedelmek miatt a diákok tanulási kiadásait a szülőknek egyébként is nehéz fedezniük. A salgótarjáni főigazgató szerint az új rendszer igazságtalan, növeli az esélyegyenlőtlenséget és szembefordítja a vidéket a fővárossal.

Mit jelent mindez a gyakorlatban, a felvételi pontszámok tükrében? Salgótarjánban eddig többségében voltak a 90-115 pont közötti felvételizők. Ebből a sávból most is négyszáz jelentkezőjük volt, ám a 120 pontot ezúttal csak 38-an értek el. Az augusztus 13-án éjfélig tartó pótfelvételi jelentkezés valamit még javíthat ezen a helyzeten. Legalább is ebben bíznak, valamint az állami támogatású felsősokú szakképzési keretben. Ezzel ugyanis mérsékelhetik a bevételkiesésüket, amit az új felvételi rendszer miatt elvesztett hallgatók jelentenek.

A 35 éve működő salgótarjáni intézmény történetében sajátos tanév lesz az idei: lehet, hogy szeptemberben alig lesz elsős hallgatójuk. Ez a tanintézet - miként több más vidéki főiskola és egyetem - az egyik nagy vesztese az új felvételi rendszernek. Tavaly a nógrádi megyeszékhelyen még 190 hallgató kezdte meg gazdálkodási, valamint pénzügyi szakon a tanulmányait. Az idén ennél jóval kevesebben, s ez az előzetes számítások szerint 50 milliós intézményi bevételkiesést okoz. Az oktatók egy része az anyaintézményhez, Pestre ingázik majd, ám januártól vélhetően több dolgozótól meg kell válniuk..

Heves megyében is érzékenyen érintette az intézményeket az új felvételi rendszer. Kevesebb lesz a hallgatója az egri Eszterházy Károly Főiskolának is. Hauser Zoltán rektor szerint igazságtalan, hogy a budapesti egyetemek "elszipkázhatják" az államilag finanszírozott hallgatói helyeket, miközben ezekben az intézményekben még a költségtérítéses helyekre is meglehetősen nagy volt korábban az érdeklődés. Egerben főként a bölcsészképzést érintette hátrányosan az új felvételi rendszer, de a társadalmi-gazdasági szakoknál is csökken majd a hallgatói létszám. Az alapképzésbe be nem kerülteket itt a térítéskötelesekkel pótolnák, amihez anyagi hátteret is biztosítanak. Az egri főiskola legújabb kezdeményezése, hogy támogatást nyújt mindazoknak a tehetséges hallgatóknak, akik csak a pótfelvételi eljárásban, így költségtérítéses képzésre vesznek fel. Az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientiis Alapítványa ugyanis valamennyi, a nappali tagozatos alapképzési szakra pótfelvételi során felvett és legalább 115 pontot elért költségtérítéses hallgatójától átvállalja a tanév első félévének képzési költségeit. A második félévében pedig - bizonyos feltételek teljesítése esetén - ötven százalékos támogatást nyújt ugyanerre. Két teljesített félév után pedig, miként máshol is, lehetséges az államilag támogatott képzésbe történő átsorolás.

A Miskolci Egyetemen állami finanszírozású helyeire már csak a felsőfokú szakképzésre lehet pályázni a pótfelvételik során - közölte érdeklődésünkre Szűcs István rektorhelyettes. Mint mondta, gépipari szakasszisztens szakra ötven jelentkezőt tudnak felvenni. Szűcs István hozzátette: tavaly 3900 diák nyert felvételt államilag finanszírozott helyekre, míg a költségtérítéses szakokon kétezren kezdhették meg tanulmányaikat a Miskolci Egyetemen. A rektorhelyettes szerint az új felvételi rendszer miatt körülbelül tíz százalékkal kevesebb hallgatót tudtak felvenni az idén, mint az előző évben. A pótfelvételi lehetőségek iránt azonban a korábbinál nagyobb érdeklődést tapasztalnak Miskolcon. Reményeik szerint a tavalyi eredményhez hasonlóan további ötszáz hallgatónak tudnak helyet biztosítani a költségtérítéses szakok valamelyikén.

Sárospatakon a Miskolci egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karára óvodapedagógus és tanítói szakra eddig 77 nappali tagozatos hallgatót vettek fel. Stóka György általános dékánhelyettes érdeklődésünkre elmondta: tanintézetük tavaly négy óvodapedagógusi és egy tanítói csoportot indított, az idén viszont csak két tanítói és két óvodapedagógusi csoportra elég a hallgatói létszám. Itt már az is nagy dolog, hogy minden oktatójuknak biztosítani tudják a törvényben előírt óraszámot.

Ingyenes kollégiumi elhelyezéssel és jegyzetellátással csábítja pótfelvételire első éves nappali tagozatos hallgatóit a kalocsai Tomori Pál Főiskola. Erre minden oka meg is van 2003-ba akkreditált intézménynek, mert a két alapszakának - gazdálkodási menedzsment és nemzetközi gazdálkodás - államilag finanszírozott nappali képzésére mindössze két-két főt tudtak felvenni, az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja szerint. Az alapképzésben további öt fő tanulhat költségtérítéses formában, vagyis a két szakon összesen kilenc fő kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől. Ezen kívül levelezős költségtérítéses alap, illetve felsőfokú szakképzéseiken mintegy nyolcvanan tanulhatnak. Szerettük volna megtudni, hogy kilenc elsőévessel hogyan lehet gazdaságosan működtetni az intézményt. Erre vonatkozó kérdéseinket az elmúlt napokban több alkalommal is megpróbáltuk volna feltenni a főiskola dékáni titkárságán, de sem visszahívást, sem válaszokat nem kaptunk.

Salgótarjánban kevés lesz az elsőéves