Két és fél ezren vallották magukat kínainak, vagy legalábbis kínai anyanyelvűnek a legutóbbi népszámláláskor, hat évvel ezelőtt, s több mint nyolcezren mondták azt, beszélik a nyelvet. Hivatalosan 6800-an tartózkodnak munkavállalóként az országban, közülük eddig kevesebb, mint százan kapták meg a magyar állampolgárságot. (Mivel a Kínai Népköztársaság nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ezt a formát kevesen választják.) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2005-ben 5580 kínai állampolgárnak volt TAJ-száma. Egészségügyi ellátásukról csak egy három évvel korábbi adat ismert: akkor összesen 95 millió forintot költött gyógyításukra a pénztár, ami összesen 70 ezer különböző kezelést jelentett.

Egy kolónia életéhez hozzátartoznak a tragikus események, a halálesetek is, ám sem a statisztikusok, sem a kínai szakértők, orvosok nem tudtak választ adni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre: vajon hány kínai állampolgár halhat meg évente Magyarországon? Őket hová temetik? Kínai temetésről, sírról ugyanis nem tudni.

Dr. Yu Funjan, a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Szövetségének elnöke nem ismer olyan Magyarországon élő kínait, akinek a környezetében meghalt volna bárki is. Ennek egyik oka, hogy az ideköltözők zöme fiatal. „Öreg kínai nem mozdul, nem szereti külföld, inkább marad otthon. Fiatal szárnyal” - foglalja össze a doktor. Dr. Yu azt mondja: 15 éve, amikor az első nagyobb bevándorlási hullám megindult, egészen fiatal emberek jöttek ide szerencsét próbálni, 40, 50 évesnél ők még ma sem idősebbek. Klinikáján súlyos betegeket egyébként sem látnak el, kórházba küldik őket tovább, halálesetek így náluk nincsenek. Dr. Yu is legfeljebb újságban találkozott „halott kínaival”, bűncselekmény áldozataként.

Ezzel együtt is a több ezer itt élő kínaiból évente jó néhányan bizonyára meghalnak. Akadt, aki szerint a kínaiak nyilván hazavitetik halottaikat, hogy az otthoni hagyományok szerint vehessenek végső búcsút tőlük. Ezt azonban sokan vitatták, mondván: a hazaszállítás nagyon költséges. Valójában egy urna „repülőjegye” 100 ezer forintnál olcsóbb, egy koporsóra viszont több mint 600 ezer forintot kell áldozni.

Dr. Eőry Ajándok - egyike az első magyar orvosoknak, aki elsajátította a kínai gyógymódokat - nem tud egyetlen halálesetről sem az itt élő kínaiak között. Az akupunktúrás szakorvos szerint nem kizárt, hogy a betegeskedők inkább hazautaznak, és tartózkodási és más engedélyeiket átadják rokonaiknak, ismerőseiknek, akik azután ezekkel térnek vissza, mert mindennek az itthoni ellenőrzése szinte kizárt.

A Budapesti Temetkezési Intézet kérdésünkre azt válaszolta, hogy becsléseik szerint nem lehet néhány tucatnál több kínai temetés évente. A Fiumei úti temetőben háromnégy sír lehet, az Új köztemetőben két egészen feltűnő kínai „kripta” ad képet a távol-keleti temetkezési szokásokról. Ezek egészen sajátosak. A többórás előkészületek és a rengeteg füstölő miatt akár egy fél napig is szünetelnek a hagyományos temetések, ha egy kínai szertartással „ütköznek”.

Kínai síremlék az Új Köztemetőben