Összesen öt állam verseng azért, hogy érvényt szerezzen az arktikus tengerfenékre formált jogainak. Különböző tanulmányok szerint ez a térség rejti magában a Föld még feltáratlan kőolaj- és földgázkincsének 25 százalékát.
Több ország akarja az Északi-sark alatti olajat
Dánia is versenybe száll az Észak-sark alatti tengerfenéken rejtőző hatalmas olajkincsért: vasárnap dán tudósok indulnak a térségbe, hogy jogalapot találjanak az ország ilyen irányú követeléséhez. Az egy hónapig tartó expedíció bizonyítékot keres arra, hogy a kétezer kilométer hosszú, víz alatti Lomonoszov-hátság kapcsolódik a Dániához tartozó Grönlandhoz, azaz geológiai folytatása az Északi-sark alatti tengerfenéknek. Amennyiben ez bebizonyosodik, Koppenhága az ENSZ tengerjogi konvenciója értelmében jogot formálhat az Északi-sarkig terjedő területre.
A globális felmelegedés folyományaként megnyílt a perspektíva a tengerfenék feltételezett olaj és gázkincsének jövőbeni kitermelésére, s talán a hajózás is hosszabb időre válik lehetővé az eddigi évi három hétnél.
A hajsza mindenesetre megindult, elsőként is tudományos expedíciók képében - írja munkatársunk, Karjczár Gyula elemzésében. Amit vizsgálnak, az a tengerfenék geográfiája, bár a motívum csak részben a tudásvágy. A tengerjogi egyezmény értelmében gazdasági hasznosításra mindenkinek kettőszáz tengeri mérföldje van a partjától számítva. Ez azonban bővíthető, ha a lábazat bizonyíthatóan túlnyúlik ezen. A verseny azt célozza, hogy a tenger alatt húzódó, többékevésbé ismert Lomonoszov, illetve Mengyelejev-hátságról derüljön ki, az a parti lábazat nyúlványa.
Az oroszok reménye szerint az ő lábazatuké, a dánok szerint az övéké (itt Grönlandról van szó). Minden országnak az aláírástól számított tíz éve van a bizonyításra. Moszkva egyszer már sikertelenül próbálkozott, s mivel már csak egy évük van hátra, sietniük kell. Vagyis nem ők a legagresszívebbek, hanem nekik van a legkevesebb idejük. (Az amerikaiak pedig nem azért olyan visszafogottak, mert nem érdekli őket, hanem ők alá sem írták az egyezményt, nincs hát mibe belebeszélniük.)Nemrég egy orosz kutatóexpedíció - két mélytengeri mini-tengeralattjárón - az Északi-sark alatt elérte a tengerfeneket. A legénység közvetlenül a célba érés után rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez.
Az Arktika 2007 elnevezésű expedíciónak bevallott politikai célja is volt: emlékeztetni a világot arra, hogy Oroszország igényt tart a kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére.
Több más ország, köztük az Egyesült Államok és Kanada is jogot formál a térségre.
Kanada két új katonai létesítményt épít az Északi-sarkvidéken, hogy ezzel is alátámassza felségjogát a vitatott térségben - jelentette be pénteken az ország miniszterelnöke.
Stephen Harper közölte: hazája új katonai kiképző központot és mélyvízi kikötőt létesít a szóban forgó területen. A kormányfői bejelentés alig egy héttel azután hangzott el, hogy Oroszország jelképesen igényt formált az Arktisz alatti - ásványkincsekben gazdag - tengerfenékre. Két mini-tengeralattjáró személyzete kitűzte az orosz nemzeti lobogót az Északi-sark alatti talapzatra.
Dánia a kanadai lépés előtt pár órával jelentette be, hogy vasárnap expedíciót indít a térségbe.(forrás: MTI, NOL)