Ennek okai között említették, hogy elöregszik a társadalom, másfelől a férfiak és a nők közötti keresetkülönbség a XIX. századi 45 százalékról az uniós törekvések szerint lecsökken 25 százalékra. Magyarországon ugyanakkor fordított tendencia is megfigyelhető. A szocializmusban az "államosított feminizmus" hatására valóban lett, létrejött egy női vezetői réteg. Ugyanakkor 1989 után eltűnt az utánpótlás.

A prof. dr. Pető Andrea szociológus, dr. C. Molnár Emma pszichoterepeuta, Kozák András, a GfK Hungária Piackutató cég igazgatója és Petrillák Mária, vezető marketing-tanácsadó részvételével megtartott esemény első ízben foglalkozott Magyarországon a nőkkel, mint önálló fogyasztói célcsoporttal.

A GfK Hungária felmérése szerint a nők 70%-a alaposan utána néz, mit hol érdemes beszerezni, és akár többet is hajlandóak utazni, hogy elvárásaiknak megfelelően történjen a vásárlás. Hatásuk meghatározó a fogyasztásban: a napi fogyasztási cikkek beszerzésének feléről a nők egyedül döntenek.

Elhangzott: a nők fogyasztóként ma már az olyan klaszszikus, férfiakhoz társított területekre is betörtek Magyarországon, mint az autóké. Ezt jól példázza az őszi BNV külön női autószalonja és a nőkre alapozott tematikus kiállítása, amelynek címében is szerepet kapott a gyengébb nem: Nő 2007 - I. Budapesti Női Autószalon és Életmód Kiállítás.

Ma már vizsgálati eredményekre alapozott megállapítás az, hogy a nők érzékenységük folytán különösen jó fogyasztók, de a fogyasztáshoz kapcsolódó tárgyi kötődésük szegényebbé teszi a személyiséget. Különösen a magas technikai színvonalú tárgyak, mint például autók vásárlásával, birtoklásával próbálják a nők azt a biztonságérzet-hiányt kompenzálni, amit valójában egy férfi társtól kellene megkapniuk.