Nem példa nélküli, de inkább csak szükséghelyzetben alkalmazott eszközhöz folyamadott tegnap az amerikai (Fed) és az európai (EKB) jegybank. Ketten együtt nagyjából az éves magyar nemzeti jövedelemnek megfelelő összeget pumpálták a pénzügyi rendszerbe néhány óra alatt, hogy enyhítsék az Egyesült Államok másodlagos jelzálogpiacán kialakult, onnan tovaterjedő bizalmi válságot, és csökkentsék az emiatt támadt hitelínséget.

Az EKB 95 milliárd eurót, a Fed 12 milliárd dollárt tett könnyen hozzáférhetővé a bankrendszer számára, mert a bankközi kamatok elszabadulni látszottak, miután a francia óriásbank, a BNP Paribas felfüggesztette három, összesen 1,6 milliárd eurót kezelő alapjának működését "a likviditás kiszáradására" hivatkozva. Ez drámaian hatott, hiába, hogy az érintett alapok az összes kezelt vagyonnak csupán fél százalékát tették ki. Ám mindhárom alap teljesítménye szorosan kötődött az amerikai ingatlanfinanszírozáshoz, olyan kötvényeket tartalmazott, amelyeket a nem elsőrendű (subprime) adósoknak jelzáloghitelt nyújtó pénzintézetek bocsátottak ki. Ám ahogy az évek során a történelmi, egyszázalékos mélypontról felkúszott a kamat, az adósok fizetésképtelenné váltak, s több jelzálogbank is összeomlott. Az eddig elszigeteltnek, kordában tartottnak hitt másodlagos jelzálogpiaci krízis azonban tovaterjedni látszik, Németországban, Hollandiában és Ausztráliában is követelt már áldozatokat. A kockázatokat átértékelő piacokon attól tartanak, hogy elakad a vállalati házasságok sorozata is, amely a tőzsdék egyik éltető eleme, s általában megnehezül a finanszírozás, ahogy az óvatos pénzintézetek jobban megfontolják, kinek adjanak hitelt.

A BNP Paribas hírére a befektetők - akik az utóbbi napokban megnyugodni látszottak - ismét kivonták a pénzt a részvényekből, és amerikai állampapírokba menekítették vissza a vagyont. Az európai börzéken ez két-három százalékos veszteséget okozott, s ebben a sávban ereszkedett lefelé a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX is, amely végül 478 pontot süllyedt, s 28 042 ponton zárt. A szerdán még pluszban záró New York-i Dow index is erős lejtmenetben nyitott csütörtökön, magyar idő szerint délután. A dollár ellenben erősödött, ahogy az állampapírokba zúdult a pénz, amelyek hozama így csökkent. Ezzel párhuzamosan gyengültek egyéb valuták. Az eurót tegnap reggel 248,80 forinton jegyezték, de késő délután 251,50 körül, ahonnan viszont 250,20-ig kapaszkodott vissza az árfolyam.

Az amerikai jegybank kedden nem változtatott az 5,25 százalékos kamaton, s bár elismerte, hogy bizonyos kockázatok növekedtek, az inflációs veszély elűzésében jelölte meg legfontosabb teendőjét, egyebekben pedig bizakodóan szólt a gazdaság általános állapotáról. Csütörtöki lépése viszont arra utal, hogy mégiscsak készen áll a kamatcsökkentésre, amit elemzők a jövő év elejére prognosztizáltak. Az EKB a múlt héten jelezte, hogy szeptemberben emel, az infláció elszabadulását megelőzendő, ám most kérdéses, tartani tudja-e ígéretét. A CNBC amerikai üzleti hírtelevízióban nyilatkozó szakértők még azt sem zárták ki, hogy a Fed rendkívüli, esetleg nagyobb mértékű - tehát nem negyedszázalékos - vágást is megfontol, de csak attól függően, hogy a tegnapi likviditásbővítő akciójának hatását elemzi.

A hitelválságnak a gazdasági növekedést lassító következményeit számba véve az amerikai olaj ára 71, a Brenté 69 dollárra esett. Elemzők pedig emlékeztettek rá, hogy sem ilyesféle pénzinjekcióra, sem rendkívüli kamatcsökkentésre nem volt példa 2001, azaz a terrorakciók óta.