Sem mítosz, sem panoptikum
Egyben biztosak lehetünk: nem Jancsó lesz az, aki újabb mítoszt farag Mátyás királyból. Egész eddigi életművéből nem ez következik. Említhetnénk 1981-ben készített A zsarnok szíve, avagy Bocaccio Magyarországon című opusát például, amely a XV. században játszódik, de sokkal inkább az 1980-as évekről szól: a látszat és valóság elszakadásáról, a totális elbizonytalanodásról. Oda az igazság! című mostani forgatókönyvének alcíme - Történelmi variációk - sem mítoszt, sem panoptikumot nem ígér.
- Valóságos események, összefüggések is szerepelnének ebben a filmben, de főként a kor hangulata. Nem portrét képzelek el a királyról, inkább apropó számomra ő - mondja szűkszavúan a rendező, mert sosem szeret még le nem forgatott filmről beszélni. Közismert, hogy töltőtollként használja a kamerát, forgatás közben támadt ötleteit is beleszövi a látványkanavászba. Ezért inkább a korszakról társalgunk. Ő úgy véli, fontos, hogy akkoriban is megindult valami (mondjuk, a magyar reneszánsz fejlődés), ami azonban derékba tört, mint annyi minden a magyar história során. Fantasztikus teljesítménynek tartja Mátyás életművét, külön kitér a király kultúra iránti érzékenységére. - Nem politikusnak, főként nem királynak nevelték - bátyját, a kivégzett Lászlót gondolták annak -, talán a kor intellektuelje válhatott volna belőle. Aztán az események, mint annyiszor, más fordulatot vettek, és a végén már a német-római császári cím lebegett a szeme előtt, mások is erre biztatták - jegyzi meg. Majd hozzáteszi: Talán, mert így akart megerősödni, hogy fölvegye a harcot a török ellen? Talán, de nem tudjuk pontosan. Sok mindent nem tudunk.
- Erdélyi szál a filmtervben Vlad Tepes, vagyis "Drakula", aki Mátyás mellett barátként jelenik meg...
- Igen, ő egy erőteljesebb, balkáni személyiség - feleli. - Kapcsolatuknak van valós történelmi alapja, hiszen Tepes egy ideig élt Visegrádon, és Mátyás segítette, hogy visszaszerezze vajdai székét. Aztán megint elveszítette.
Részleteket mesél a korabeli viszonyokról. Például a birtokos urak rövid ideig éltek. Egyebek között azért, mert sokat viaskodtak, ölték egymást. A kor keletről érkezett szokása, hogy a férfiak a csuklójukra kést kötöttek, amit hosszú ingujjukba rejtettek. Aki bizonyítani akarta békés szándékát, föltartotta a kezét, hogy lássák: nincs nála szúróeszköz. (Ez ma is a békevágy, a megadás jele.) Ilyen motívumok is megjelennének a filmben, amely cezúrát jelentene az utóbbi másfél évtized Pepe-Kapa- sorozata - ahogy ő mondja: a korkommentárok - után.
A forgatókönyv hármas tagolású - tudjuk meg a film gyártására vállalkozó cég, a Mythberg Film vezetőjétől, Berger Józseftől. Az első rész fölvillantja, hogyan kerül trónra Hunyadi Mátyás. A második közvetlenül halála előtt játszódik, a harmadik egy záró epizód a pusztulásról évtizedekkel később, a vesztes mohácsi csata után. - Nem grandiózus jeleneteket, digitális trükköket fölvonultató szuperprodukcióra kell gondolni - mondja a producer. A költség a jelenlegi számítás szerint ötszázmillió- egymilliárd forint között mozog, amit nemzetközi koprodukció teremtene elő, ennek létrehozásán dolgoznak. Szeretnék, ha 2008 első felében kezdhetnék a forgatást. Berger külön fölhívja a figyelmet: nem számítanak különleges állami támogatásra, szép reménnyel pályáznak a mozgókép-közalapítványnál. A 2008-as reneszánsz év kapcsán fölmerült, hogy a film forgatását beillesztik a nyilvános programba, kiállítják a film korhű jelmezeit, díszleteit. Jancsó minden játékot vállal.
Mátyás - nemzeti filmprogram
Egy nagyszabású Mátyás-film szükségességét utoljára 2001-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök vetette föl (Bethlen Istvánról szóló produkció óhajával egyetemben). Az időközben elhunyt magyar származású francia producer, André Szőts jelentkezett, és azt mondta: Szabó István rendezhetné a filmet. A kulturális tárca politikai államtitkára, Várhegyi Attila válaszul tett egy gesztust - éppen lapunkban -, de Szabó nem reagált. Rockenbauer Zoltán miniszter ezután pályázatot írt ki - forgatókönyvekre. A 2002-es választások után hivatalba került szocialista-liberális kormány nem vitte tovább az ötletet. Azóta Koltai Lajos Sorstalanság című filmjétől eltekintve a kormányzat nem ösztönözte nemzeti történelmi nagyprodukciók megalkotását. Tavaly a Duna TV-elnök Cselényi László forgatott egy olcsó tévéfilmet az elképzelt Mátyás "királyfiról" (sosem volt az), az ifjú királlyá válásáról, Solymár József ifjúsági regénye nyomán.
