Bérlésre kötelez a vagyontörvény
Szinte változatlan formában viszi vissza a vagyontörvény tervezetét az Országgyűlésnek a kormány. A jogszabály hozza létre jövő év elejétől az állami vagyont kezelő új, egységes szervezetet. A Nemzeti Vagyonkezelő (NV) Zrt. venné át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., valamint a Nemzeti Földalap feladatait és persze a vagyonát is - de ezen kívül minden, ami az állam tulajdonában áll, hozzá tartozna: a jelenleg a minisztériumok, állami intézmények kezelésében lévő teljes vagyon is.
Az újdonság most ez utóbbiban van - igaz, ez nem a köztársasági elnöki vétó miatt lassan a parlamentbe visszakerülő törvényből, hanem az ahhoz készülő végrehajtási rendeletből derül ki. Információnk szerint a pénzügyi tárca ugyanis arra készül: elrendeli, hogy az új szuper-vagyonkezelőhöz kerülő ingatlanok lakói bérleti díjat fizessenek az általuk használt terület után. A bérleti díj mértékét a pénzügyi tárca rendeletben határozná meg. Ám az biztos, hogy azoknak az állami hivataloknak, amelyek eddig ingyen "laktak" saját épületükben, ezentúl fizetniük kell.
Ezzel voltaképp az állam az egyik zsebéből rakja a másikba a pénzt - ám valószínű, hogy azon intézményeknél, amelyeket az intézkedés érint, inkább elvonással él majd. Az intézkedés logikája ugyanis az, hogy a bérleti díjból az NV Zrt. fedezi az ingatlanok karbantartását is, márpedig - érvelhet a pénzügyi kormányzat - ezt az eddig tulajdonosként jegyzett intézményeknek kellett megtenniük. Vagyis: van miből fizetni a bérleti díjat, túl sok pluszpénz erre nem lesz.
Márpedig nem is túl kicsiny öszszegről és - persze - ingatlan vagyonról van szó: a körbe biztosan beletartozik majd például az összes országos hatáskörű szervezet (rendőrség, adóhivatal, vámőrség, társadalombiztosítás) valamennyi ingatlana - a minisztériumi vagyonon kívül. Csak a Teve utcai rendőrszékház 60 ezer négyzetméter, létrehozásáért a rendőrség 11 ingatlannal "fizetett".
Ha a Teve utcát most piaci áron kellene bérbe venni az állami cégtől, az havi két-háromszázmillió forintjába kerülne az ORFK-nak. Legalábbis a közelben épülő, hasonló színvonalú irodaház 23 ezer négyzetméterét havi 100 millió forintért bérli majd a Magyar Posta.
A fizetési kötelemmel - persze - a kormányzat azt is eléri, hogy láthatóvá váljék: olcsóbb lehet magánirodaházaktól bérelni, mint a jelenlegiekben működni. Másként megmagyarázva: így kitűnik, miért éri meg eladni az állami tulajdonú ingatlanokat, és helyettük új kormányzati központot építtetni.
A bérleti díj fizetése alól éppen ezért kevesen kapnak felmentést. Eleve a honvédség kapott ilyet - mondván, hogy az alkotmányban leírt védelmi kötelezettség ellátására szolgáló ingó és ingatlan vagyon után talán nem volna jó, ha pénzt is kérnének. Ezenkívül a védett műemléknek számító épületekben elhelyezett állami hivatalok mentesülnek biztosan a díjfizetés alól: a Parlament, a Köztársasági Elnök Hivatala vagy a Magyar Tudományos Akadémia. (Igaz, kihelyezett intézményei után viszont már fizetnie kell az Akadémiának.) A fizetési felmentésre okot adó indokok jelenleg két rendeletváltozatban futnak. A szigorúbb, tételesebb lista szerint akkor, ha irodák vannak egy épületben, biztosan fizetni kellene a díjat. A másik szerint a felmentést bárkinek meg lehet adni. A döntést mindkét esetben a Nemzeti Vagyonkezelési Tanács hozná meg.
