Zöldülnek a befektetési alapok
Az amerikai és a nyugat-európai tőzsdéken kimagasló hozamokat produkálnak a "zöld" befektetési alapok. A szokásos befektetési politikákat etikai szempontok szerint szűkítő alapoknak az ezredforduló környékén még nem jósoltak nagy jövőt, ám az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt irántuk az érdeklődés. A világ egyik legnagyobb tőzsdei elemzője, a Morningstar statisztikái szerint a globális részvényalapok közül az elmúlt egy évben a Portfolio 21 nevű zöldalap jövedelmezett a legjobban. (Mára az USA-ban a befektetési alapok tíz százalékát teszi ki a zöld- portfólió.)
A hagyományos befektetési alapoknál a pénzügyi cégek kizárólag a várható hozamokat és a kockázati tényezőket mérlegelik. Ezzel szemben a felelős befektetéseknél a pénzügyi elemzést megelőzi egy szigorú szűrés, amely kizárja a társadalmi és környezeti szempontból nem elfogadható vállalatokat, és kiemeli azokat a cégeket, amelyek az ökológia és az etika területén jól teljesítenek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a felelős befektetési alap nem vásárolja meg olyan cégek papírjait, amelyek - többek közt - az atomiparban, a géntechnológiában, a hadiiparban és a dohányiparban érdekeltek. Általában kizárja azokat a cégeket, amelyek környezetileg és szociálisan káros tevékenységet folytatnak - így erősen szennyeznek vagy gyermekmunkát alkalmaznak. A szűrésre általában egy tudósokból álló független testületet kérnek fel.
A második lépésben a testület kiválasztja azokat a cégeket, amelyek fontosnak tartják a fenntarthatóságot, a környezetbarát energiaforrásokat, bio- élelmiszereket gyártanak, vagy épp az újrahasznosítás területén működnek. Végül a versenyben maradt vállalatok közül kiválasztják azokat, amelyek tőke alapján a legjobban teljesítenek, ezek kerülnek be az alap részvénycsomagjába.
A zöldalapok kiemelkedő eredményeit olyan részvények teljesítménye segítette, mint az egy év alatt 50 százalékot száguldó, a napelemgyártás terén vezető SunPower Corp., illetve a fosszilis energiahordozók nagyobb hatásfokú felhasználásában érdekelt Fuel Tech Inc., ami 66 százalékot emelkedett az elmúlt évben.
Az alapok kosarában ugyanakkor nem kizárólag környezetvédelmi társaságokat találunk, hanem olyan mamutokat is, mint például az Intel, amely a Portfolio 21 menedzsmentje szerint kifejezetten kevés vizet használ a gyártáshoz. Szintén helyet kapott a zöldportfóliókban a Google, miután kaliforniai székhelyéhez közel az USA legnagyobb naperőművét építi fel.
A felelős befektetések sikerének egyik oka, hogy a kiválasztott cégek sokkal hatékonyabbak az energia, az élelmiszer és a víz felhasználásában. Nem keverednek költséges környezetszennyezési perekbe, és a befektetők igényei szerint alakuló szűrések miatt átláthatóbbak, több információ áll rendelkezésre róluk, mint más cégek esetén. A mintegy húszezer ügyféllel büszkélkedő zöld-életbiztosító, a német Oeco Capital, például nemcsak a befizetések felhasználásának módját kezeli nyilvánosan, hanem a költségszerkezetet és a megállapított díjakat is.
A radikálisabb környezetvédők szerint azonban a felelős befektetések trendje édeskevés ahhoz, hogy megállítsa a környezetpusztulást okozó folyamatokat. Ez a forma ugyanis a globális tőkepiac keretei között mozog, jelentősége pedig elenyésző az erősen szennyező - például olajipari befektetésekhez képest.
Magyarországon felelős befektetési formát elsőként a K & H Bank Öko-Alapja kínál 2007. augusztus 1-je óta. A hazai bevezetést főképp a kedvező külföldi trendek generálták, bár korábban néhány intézményi befektető is jelezte igényeit. A bank alapjában egyelőre csak külföldi részvények szerepelnek.
