Bringások kontra autósok
"Sok autóst egyszerűen irritál az, hogy nem tudok 80-nal tekerni; ilyenkor hajlamosak 10-20 centikkel ťelhibázniŤ. Nem-egyszer volt példa arra is, hogy kénytelen voltam lemenni az útról az állatabbja miatt."
"Főleg a kamionokon és hasonló méretű vasalókon látszik, hogy van-e az adott országnak közlekedési kultúrája: a magyar és a török kamionos b@szik egy centit is beljebb húzódni, amikor engem előz, a holland meg teljesen átmegy a másik sávba. Szerinted melyik a követendő példa?"
A fenti idézeteket a "Hogyan ne üttessük el magunkat autókkal?" című internetes levelezőfórumról gyűjtöttük, annak illusztrálására, hogy kerékpáros-szemszögből a hazai közlekedésre még ráférne némi finomítás. De az interneten találni támpontot ahhoz is, ha a másik, ritkábban vizsgált nézőpontból szeretnénk szemügyre venni a kérdést.
"Aki vezet autót, az tudja, hogy (jobbra kanyarodáskor) a zebra előtti és mögötti járda csak igen kismértékben belátható. A parkoló autók, a járdán lévő oszlopok, bódék, fák miatt. A kerékpáros totális takarásból lép elő, amikor már szinte képtelenség észlelni" - olvasható például egy másik topikban (a megfigyelés kifejezetten a budapesti Andrássy útra vonatkozik, ahol a bevezetőben említett eset is történt).
"Vannak "profi "bringások akik sz*rnak a bicikliútra, átmennek a piroson stb. stb. Mi a fenének épül kerékpárút, ha a gyík nem azon megy?"
"A legdühösebb azokra a suttyókra vagyok, akik a bicikliút mellett az úton nyomulnak (pl.: Hungária krt.). Ha tehetem, megállítom, hogy mi lenne, ha esetleg venné a fáradságot, és felmenne a neki külön erre a célra épített útra. A válaszok kb. ilyenek, hogy ő sokkal gyorsabban tud itt haladni, mint a bicikliúton. Én persze meg emiatt cammogok, mivel az itt megengedett sebesség 70 km/h."
"A jobb biciklistákkal az a baj, hogy nem képesek felfogni az agyukkal, hogy attól még, mert gyorsabbak az átlagbiciklistáknál, nekik is a kiépített bicikliúton kellene menniük, és nem az autók között. Inkább őket tartsa fel néhány hobbikerekező a bicikliúton, mint az autósokat a profi biciklista. Erre a Szentendrei út a legjobb példa, ahol csak az átlagbiciklisek mennek a kiépített úton, a magukat profinak gondolók az úton tekernek."
Konfliktus tehát - a fórumokon és az utakon látottak alapján is - van bőven, és a meg nem értés gyakran szül életveszélyes szituációkat. A probléma - a Magyar Kerékpáros Klub (MKK) álláspontja alapján - kettős gyökerű. Az egyik ok az információhiány. Bár a KRESZ számos rendelkezése a kerékpárosokra is vonatkozik, a bringásokat senki sem kötelezi arra, hogy nyeregbe pattanás előtt megtanulják ezeket a tudnivalókat. (Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy az autósok többsége sincs tudatában a kerékpárosokat védő KRESZ-szabályoknak - például annak, hogy az úttal párhuzamosan futó kerékpárúton közlekedőnek elsőbbsége van az adott útról lekanyarodó autóval szemben.) Vannak azután olyan ismeretek is, amelyeket nem foglaltak írott szabályokba, ám mégis nélkülözhetetlenek a két és a négy keréken járók együttműködéséhez. Ezeket Hollandiában az iskolában is tanítják, idehaza viszont még csak a távlati tervekben szerepel a felvilágosító munka elindítása (létezik egy Kerékpáros Magyarország Program 2007-2013 című tervezet, amelynek egyik pontja a bringások közlekedési ismereteinek bővítése, illetve a "kerékpáros kultúra" fejlesztése.
A gyökereket kutatva azonban a szankciókról, vagyis a tolerancia "kikényszerítésének" módozatairól is szót kell ejteni. A kerékpáros Kánaánnak tartott Hollandia kapcsán gyakran emlegetik, hogy az autósokat drasztikus büntetésekkel szorították rá a biciklisták tiszteletben tartására. Ugyanez azonban fordítottan is igaz: a kerékpárosokat is keményen megbüntetik, ha veszélyeztetik az autókat (vagy a saját testi épségüket) a szabályok be nem tartásával.
Mindennek idehaza legfeljebb a csírái léteznek. Az MKK készített két szórólapot: az egyik az autósokat világosítaná fel a biciklisek "tárgyában", a másikon fordított a szereposztás. A tartalmi szempontból kifejezetten értelmes kiadványok legfőbb hibája, hogy kizárólag a klub honlapján lelhetők fel (letölthető formában), azaz rövid távon aligha lesznek hatással a hazai közlekedési kultúrára.