A helyi érdekű

BKV Fővárosi közlekedés

Furcsa képződménye a HÉV a budapesti közlekedésnek. Kezdetben, épp százhúsz éve, 1887-ben, amikor az első szerelvény elindult a Közvágóhíd és Soroksár közötti szakaszon még inkább vonatra hasonlított: kis gőzmozdony húzta kocsijait. Helyi érdekű vasútnak hívták, mert főleg a városkörnyéki emberek mindennapi utazási igényeit szolgálta. A soroksári kofák ezzel (is) döcögtették be az árut a csarnokokba, de ez hozta-vitte az ipari munkások tömegeit, sőt gyakran azt is, amit megtermeltek a külvárosi gyárakban. Az első helyi érdekűt követően a városszéleken hamarosan új vonalak is nyíltak. Már egy évvel a soroksári vonal után, 1888-ban létrejöttek a mai HÉV-vonalak csírái: a Kerepesi út-Cinkota és a Filatorigát- Szentendre szakaszon.

És olyan vonalakon, amelyekről ma már nem is gondolnánk. Például "helyi érdekű" közlekedett a pestszentlőrinci téglagyárhoz, ebből lett később a mai 50-es villamos. De "helyi érdekű" volt az 1890-ben átadott lajosmizsei vasút is, amely annak idején részben azért létesült, hogy a kőbányai hizlaldákból a trágyát az alföldi birtokokra szállítsa - másrészt viszont a nagyváros felé irányuló termény- és gyümölcsszállítmányok, no meg az utasok célba juttatására. Ma már ez a vonal teljesen betagolódott a MÁV rendszerébe, s rendes vasúttá vált. Az egyik helyi érdekűből tehát sárga villamos lett, a másikból kék vonat. Például ezért furcsa valami a helyi érdekű. Amit pedig ma HÉV-nek, vagyis helyi érdekű vasútnak hívunk, az a kettő között van valahol, nyilván ezért zöld.

S hogy a "helyi érdekű" mint olyan százhúsz éven át fennmaradhatott, annak oka valószínűleg az lehet, hogy tud valamit, amit sem a vonat, sem a villamos. Például olyan irányokba jár, amerre a vonat nem, vagy a vonatnál jóval gyakrabban, a villamosnál pedig messzebbre megy és gyorsabban. S ez tökéletesen megfelel a városkörnyékieknek a bejáráshoz. Legjobb éve 1959 volt, amikor 114 millióan utaztak rajta, persze a mainál kiterjedtebb HÉV-hálózaton. Ma évente 57 millióan veszik igénybe, de nem annyira kofák, mint inkább iskolások, hivatalnokok, a városba dolgozni járók, hétvégén pedig kirándulókkal telik meg. Sok helyen persze átvette szerepét a busz, a villamos, mint például a Budafok irányában.

Teherforgalmat ma már egyáltalán nem bonyolítanak vele, ez a funkciója a kilencvenes években végleg eltűnt. Már a hajdani iparvágányokat is felszedték, amelyeken valaha a gyárakhoz kanyarodott. Az egykori teherszállítás hírmondója az a két pőrekocsi volt, amely néhány éve elszabadult a XVI. kerület határában, majd megzabolázhatatlanul robogva a város felé, egy autószalonban fejezte be útját.

HÉV-kronológia

1887. VIII. 7. A Közvágóhíd-Soroksár szakaszon forgalomba áll az első helyi érdekű vasút, majd XI. 24-én megnyitják folytatását, a Soroksár-Dunaharaszti vonalat.

1888. VII. 20. A Kerepesi út-Cinkota vonal átadása.

1888. VIII. 17. Indul a forgalom a Filatorigát-Szentendre vonalon.

1889. XII. 28. A BKVT részeként létrejön a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.

1899. Megépül a BBVV (Budapest-Budafok Helyi Érdekű Villamos Vasút) által üzemeltetett, Szent Gellért tér-Budafok-Háros vasútállomás között közlekedő HÉV.

1905. Villamosítják az első szakaszt, a Közvágóhíd és Erzsébetfalva között.

1910. 8,5 millió utast szállítanak az elővárosi vonatok.

1917. Az utasok száma eléri a 35 milliót.

1938. Kezdődik a teljes villamosítás a ráckevei vonalon.

1949. Az államosítással létrejön a Fővárosi Helyi Érdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV).

1951. Kiépül az utolsó jelentősebb vonal, a csepeli HÉV.

1952. Az FHVKV-t beolvasztják a MÁV-ba.

1958. Létrejön a Budapesti Helyi Érdekű Vasút (BHÉV) nevű vállalat.

1959. Az utolsó nagy bővítés - évi 114 millió utas.

1968. A BHÉV a BKV része lesz.

1996. Megszűnik a teherszállítás.

2007. Naponta 219 ezer, évi 57 millió utas száll fel a HÉV-re.

Se nem vasút, se nem villamos, tehát zöld

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.