Lesz útdíj a belvárosban, csak az a kérdés, hogy mikor
A budapesti belvárosban is bevezetik az útdíjat, a kérdés már csak az, hogy mikor. Sőt, tulajdonképpen már ma is egyfajta útdíjat szednek azoktól, akik a Várba vagy a Margit-szigetre akarnak kocsival bemenni. A szakértők szerint a következő évtized elején, 2010-2012 körül várható egy, a budapesti belvárosra és a hidakra kiterjedő díjfizetős zóna kialakítása.
Most éppen Hegyi Gyula, szocialista európai parlamenti képviselő vetette fel, hogy a belvárosi forgalmat az útdíj bevezetésével lehetne enyhíteni Budapesten, próbaképpen negyed- vagy féléves időszakra.
A főváros tavaly fogadta el a levegőtisztaság-védelmi intézkedési programját, amely radikális intézkedéseket - köztük a belvárosi útdíj bevezetését - szorgalmazza a budapesti levegőszennyezettség mielőbbi csökkentése érdekében. Budapest levegője a szennyező anyagot többségét tekintve jónak mondható, aggasztóan magas ugyanakkor a szálló por koncentrációja, amely az elmúlt esztendőkben az év felében haladta meg a határértéket. (Az útdíj bevezetéséről a fővárosnak kell rendeletet alkotnia. Ez része lehetne a már említett levegőprogram intézkedési tervének, amelyet saját ütemterve szerint már tavaly év végén el kellett volna fogadnia a Fővárosi Közgyűlésnek.)
Az útdíj bevezetésére nemcsak a levegő tisztasága, hanem a belvárosi, egyre elviselhetetlenebb forgalmi terhelés csökkentése miatt is szükség volna. Jelenleg Budapesten ezer lakosra 360 autó jut, és ez a szám csak növekedni fog. Felmérések szerint a budapesti belvárosba dolgozni érkezők 67 százaléka a munkahelyről közvetlenül hazatér autójával, vagyis csak a munkába járáshoz használja az autóját, pedig igénybe vehetné a tömegközlekedést is.
A budapesti útdíj bevezetését és annak hatásait legutóbb egy évtizeddel ezelőtt modellezték. A Transman Kft. modellezése - amelyet Monigl János és Berki Zsolt készített - több változattal számol: a Nagykörúton belüli átkelőkön hídpénz fizetésével, valamint a Nagykörúton belüli, illetve a Hungária körgyűrűn belüli védett zóna kialakításával. A modellvizsgálat szerint a belső zónába való behajtásért az autósnak négy tömegközlekedési vonaljegy árának megfelelő összeget (azaz jelenleg nagyjából ezer forintot), a belső hidakon való átkelésért pedig további kétegységnyi (azaz körülbelül ötszázforintos) díjat kellene leszurkolnia. Az útdíj bevezetésével a belvárosba irányuló kiinduló és célforgalom összességében négy százalékkal, a személygépkocsi-használat aránya pedig negyven százalékkal csökkenhetne. Az éves díjbevétel akkori áron hétmilliárd forintot tenne ki, ami megegyezik a BKV akkori éves veszteségével.
Csak a politikai bátorság hiányzik ahhoz, hogy Budapesten bevezessék az útdíjat - mondta lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Szerinte jó alkalom volna a fővárosi útdíj bevezetésére az, hogy 2009-től a tehergépkocsiknak kilométer-arányos útdíjat kell fizetniük.
Lukács András szerint téves az útdíj bevezetése ellen azzal érvelni, hogy nem épült meg a Budapestet elkerülő úthálózat teljes mértékben. A városi személygépkocsi-forgalom több mint kilencven százaléka ugyanis nem átmenő forgalom.
Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója szerint a városháza maximálisan egyetért azzal, hogy csökkenjen a belvárosra zúduló forgalom, amelynek csak egyik lehetséges eszköze az útdíj, amelynek budapesti bevezetéséről még nincs döntés. A belváros fizetőssé tételéhez elengedhetetlen minimumfeltétel szerinte az M0-ás körgyűrű befejezése, a 4-es metró megépítése, valamint a Budapest Szíve program megvalósítása. Nyáry szerint az útdíj bevezetése csak fokozatosan történhet, a 2010-2012 körüli bevezetési időszakot pedig reálisnak nevezte.
Városi útdíjat először Szingapúrban vezettek be, jó negyedszázaddal ezelőtt. Az 1980-as évek végén több norvég városban is fizetőssé tették a belvárosba való autós behajtást, Londonban pedig 2003 óta kell fizetni (jelenleg nyolc fontot, azaz nagyjából 3000 forintot), ha bárki autóval igyekszik a városközpontba. Több nyugat-európai nagyváros - Milánó, Torinó, Helsinki, Göteborg, München és Bécs - is fontolgatja, hogy útdíjjal védené a belvárosát.
