Rendelkeznek-e az egyetemek és a főiskolák felvett hallgatóik színvonalas képzéséhez szükséges kapacitással? A leendő elsősök a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudást szerzenek-e majd? Ezek vizsgálatát kéri az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól pártja nevében Tatai-Tóth András, az MSZP frakció oktatási munkacsoportjának vezetője.

Minderre szerinte azért volna szükség, hogy kiderüljön: a felvételi eredmények összhangban vannak-e a párt felsőoktatási céljaival.

Az idei felvételi rendszer jelentősen átrendezte az erőviszonyokat: a vidéki főiskolák egyértelműen vesztesként kerültek ki a hallgatók kegyeinek megnyeréséért folytatott versenyből. Az idén ugyanis nem határozták meg előre, központilag, hogy egy-egy egyetem, illetve főiskola hány hallgatót vehet föl államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzésre, csak azt írták le: egy-egy intézménynek mekkora a kapacitása, vagyis hány főt képes fogadni összességében. Ezen belül azután azok az intézmények "kaptak" több államilag támogatott hallgatót, ahová több magas pontszámú diák jelentkezett. Ők pedig elsősorban a nagy tudományegyetemeket pályázták meg. Tatai-Tóth Andrást saját bevallása szerint meglepte, hogy a hallgatók ilyen nagy számban preferálták alapképzésben az egyetemeket, holott hagyományosan a főiskolák nyújtanak gyakorlatorientáltabb képzést.

A bolognai folyamatnak, vagyis a 2006-ban bevezetett többciklusú - alap, mester, illetve doktori fokozatra osztott - képzési rendszernek egyik lényeges eleme az átjárhatóság, vagyis az, hogy határokon innen és túl egy-egy szakon minden intézményben azonos követelményrendszer szerint tanulnak a hallgatók. Elméletileg tehát nem lehetne már különbség egyetemi, illetve főiskolai képzés között, hiszen alapszakok vannak, nem pedig egyetemi vagy főiskolai szintű, elméletibb vagy gyakorlatorientáltabb képzések.

Tatai-Tóth András szerint azonban meg kell vizsgálni, hogy ez az elv a gyakorlatban is működik-e. - Most, hogy az egyetemek tudtak több hallgatót fölvenni, még nagyobb a felelősségünk ebben - jegyezte meg. Úgy fogalmazott: nehogy három év múlva (az alapképzés végén) robbanjon a bomba, hogy az egyetemek a mesterképzésre készítették föl hallgatóikat. Erre a második képzési fokozatra ugyanis már csak a hallgatók harmada léphet tovább, a többieknek a munkaerőpiacon kell érvényesülniük.

Az MSZP-s politikus emlékeztetett arra is: korábban több intézményből is érkezett olyan panasz, hogy helyhiány miatt a hallgatók nem férnek be az előadóba vagy a tanterembe, illetve nehezen tudnak föliratkozni a szemináriumokra, vizsgákra. - Most, hogy az intézmények maguk határozták meg kapacitásukat, elvileg ilyen többet nem fordulhat elő: a gyakorlati megvalósulást azonban itt is meg kell vizsgálni - hangsúlyozta Tatai-Tóth András.

Manherz Károly, az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkára azt mondja: az idei felvételi tapasztalatait a minisztérium és a Magyar Rektori Konferencia is elemezni fogja. Szerinte a férőhelyekkel nem lehet gond, hiszen az intézmények alapító okirata alapján szabták meg a kapacitást. Ugyanakkor, ha valahonnan mégis jelzés érkezik ilyen problémáról, az Oktatási Hivatal felülvizsgálja az adatokat.