Az Egyesült Államok jelzáloghitel-piacának zavarai mellé felzárkózott az idegesítően és makacsul magas olajár, a vártnál gyengébb amerikai foglalkoztatási adat, valamint az USA és Európa eltérő kamatpályája mint a befektetők aggodalmait növelő tényező. Így megoszlanak a vélemények arról, az amerikai jelzáloghitel-válság csillapul-e a héten, avagy további ingadozásokat vált ki. A vezető tőzsdék indexei alig mozdultak hétfőn, miután pénteken 1,5-2 százalékos eséssel zárták a múlt hetet. Abban reménykedtek tegnap, hogy jegybanki eligazítást kapnak.

Az amerikai központi bank (Fed) nyílt piaci bizottsága kedden tart ülést, s miközben az elemzők úgy vélik, hogy marad az 5,25 százalékos alapkamat, a piacok legalább egy idei, negyed százalékpontos csökkentést áraznak be annak következtében, hogy a befektetők megkezdték a pénz kivonását a kockázatos eszközökből, s állampapírt vásároltak, amelynek hozama ezáltal csökkent, méghozzá másfél éves mélypontra. A Fed szakértői így nem tekinthetnek el attól, hogy felmérjék, milyen hatással járhat a korábban elszigeteltnek vélt hitelválság terjedése. Ezenkívül a pénteken közzétett foglalkoztatási adatok is alulmúlták a várakozásokat, s kérdés, vajon a számok a gazdasági növekedés lassulását jelzik-e. Közben a múlt héten rekordot döntött az olaj ára 78,80 dolláron, ami az inflációs veszélyt fokozhatja.

Az amerikai energiaügyi miniszter, Sam Bodman kifejtette: az amerikai gazdaság ilyen hosszú időn át még soha nem tapasztalt ilyen magas olajárat. Ennek a következménye lehet a gazdasági növekedés iramának mérséklődése. Bodman így felszólította az OPEC kartellbe tömörült exportáló országokat, hogy emeljék a kitermelés szintjét. A válasz udvarias elutasítás volt. A szakértők egyrészt úgy vélik, hogy a jelenlegi feszült helyzetben az ár felkúszhat nyolcvan dollár fölé, másrészt viszont arra utalnak, hogy a határidős kontraktusok csökkenést prognosztizálnak, hiszen 2008. decemberi szállításra 72 dollárért árulják az energiahordozót.

A piaci elemzők e fejlemények nyomán többféle álláspontot képviselnek. Egyesek úgy vélik, hogy a Fed nem változtat eddigi véleményén, s továbbra is az infláció féken tartását jelöli meg feladatként, s kevéssé izgatja magát a gazdasági folyamatok miatt. Sőt - bár a piacok útmutatást várnak - a központi bankárok valószínűleg nem ejtenek szót a jelzálogpiaci zavarokról. Más vélekedések - például a Bloomberg elemzése - szerint a Fed igenis átteszi a hangsúlyt a gazdaság általános állapotára, s megfogalmazza aggodalmait. Ez az eshetőség történelmi mélypontja felé közelítette az amerikai valuta árfolyamát hétfőn, amikor egy euró 1,3824 dollárt ért. Az olaj ára is kissé lejjebb ereszkedett, hordónként 74 dollár körül alakult tegnap, hiszen a gazdaság kevesebb energiát igényel, ha növekedési üteme lanyhul.

Az amerikai jelzálogpiacnak nagyjából ötödét képviselik a nem elsőrendű adósoknak nyújtott kölcsönök, amelyeknek bedőlése most súlyos gondokat okoz a kibocsátóknak, s mindazoknak, akik olcsó hitelből próbáltak meg vállalati felvásárlásokat finanszírozni. A kockázat átértékelése most nehéz helyzetbe hozza a cégfrigyeket összehozó bankokat is. A Barclays, a Credit Suisse és a Moody's hitelminősítő elemzései szerint egyrészt nincs globális vész, másrészt az amerikai jelzálogpiac zavarai aligha ülnek el egy éven belül.

S míg az Egyesült Államokban kamatcsökkentést várnak a piacok, addig Európában egyértelműen emelést. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke azt fejtegette, az intézménynek "nagyon ébernek" kell lennie, amikor a drága olajon, a gyors gazdasági növekedésen és a béreken át az infláció belopakodhat az árakba. S bár az EKB most nem változtatott a kamaton, szeptemberben biztosra vehető annak emelése 4,25 százalékra, s az év végéig akár 4,5-re. Ha a Fed csökkent időközben, a két kamatszint alig tér majd el egymástól. Persze kérdés, mit mondanak erről ma az amerikai jegybank döntéshozói?