Minden azon múlik ugyanis - hangsúlyozta egy tisztviselő az EU regionális főigazgatóságán -, hogy mikor, milyen minőségű pályázat érkezik a magyar fővárosból, és milyen stratégiát követ. Vagyis mennyire darabolja szét a pályázat a projektet. Mindent egybevéve, forrásunk elképzelhetőnek tartja, hogy a teljes EU-hozzájárulás valamivel meghaladja a 200 milliárd forintot, de hangsúlyozza: Brüsszel már eddig is azt szorgalmazta, hogy a metrópénz aránya legyen minél alacsonyabb a mintegy 440 milliárdos KözOP-on belül.

- Semmilyen támogatást nem hagytunk még jóvá a metróra - szögezte le Eva Kaluzynska, nem először reagálva így a magyar sajtóban felbukkanó hírekre. Mint bizottsági forrásunk magyarázza: a KözOP-ban szereplő pénzöszszeg is pusztán "elméleti felső határ" lesz, semmilyen garanciát nem jelent arra, hogy menynyit ad végül az EU.

Műszaki és pályázati okokból is elkerülhetetlennek tűnik a metróprojekt feldarabolása. Itt azonban inkább elméleti lehetőségnek tartják, hogy a 260 milliárd forintos - azaz több mint egymilliárd eurós - igénytervet annyira felaprózzák, hogy darabjai az ötvenmillió eurós (12,5 milliárd forintos) határ alá essenek. Így nem minősülne "nagy projektnek", ami megkönnyítené a brüsszeli döntéshozatalt.

Budapest érdeke látszólag az, hogy az EU minél előbb elkötelezze magát. Ennek azonban többek között műszaki korlátai vannak: míg a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti szakasz "pályázatérett", addig a Bosnyák térig tartó második ütem nem. Van azonban a "gyorsan ide a nagy pénzt" pályázati stratégiának egy másik hátulütője is. Ha az unió az év végéig elkötelezné magát a teljes összegre, úgy azt legkésőbb 2010 végéig el kellene költeni az úgynevezett n+3-as szabály értelmében. (Brüsszelben így is túl nagyvonalúnak tartják az új, zömükben kelet-európai tagállamok, a görögök és a portugálok számára adott lehetőséget, miszerint a támogatási összeget a szerződéskötéstől számított három, és nem a normál uniós szabályok szerinti két éven belül kell felhasználni.) Különben a pénz elvész, és visszakerül az EU közös büdzséjébe. Ez a veszély akkor fenyeget - és a mostani csúszások fényében ez elképzelhető is -, ha az összesen 485 milliárd forintosra tervezett metróépítés nem fejeződne be 2011 legelejére. Ilyen vonatkozásban jobb lenne, ha Brüsszel "részletre fizetne".

Danuta Hübner, az illetékes EU-biztos támogatja a 4-es metrót, így az uniós hozzájáruláshoz nem fér kétség - mondta bizottsági forrásunk. Mint viszont korábban megírtuk, az EU regionális főigazgatóságán több komoly kétség is felmerült az építkezés kapcsán. Kifogás érte a sűrű állomáskiosztást és azt, hogy a beruházás egyre drágult. Ezt a két problémát az EU a támogatás felső korlátjával tudja áthidalni. Egy további, politikailag kényes gond, hogy miért éppen az ország leggazdagabb részét kellene a Brüszszelből nézve is rendkívül jelentős egymilliárd euróval támogatni. A vidéki városok kötött pályás fejlesztési tervei, valamint a budapesti 1-es és a 3-as villamos vonalának meghoszszabbítása ugyanis eltörpül a metróberuházáshoz képest.

A készülő négyes metró alagútjában