- Az immáron egy hónapja hatályos csődtörvény új rendelkezéseivel korántsem a határidőket módosították, s tették így szigorúbbá a szabályozót, sokkal inkább a törvény logikája változott meg, ami vélhetően nagyobb fegyelemre ösztönzi majd a vállalatokat - fejtette ki Szabó Tibor, a PricewaterhouseCoopers tanácsadó céggel együttműködő Réti, Antall & Madl Ügyvédi Iroda tagja. A korábbiakhoz hasonlóan most is két lehetősége van egy cégnek, hogy jogos, ki nem fizetett követelését behajtsa. Az egyik, hogy "egyszerűen" beperli a társaság az adósát. A másik a felszámolás megindítása, és ez az a terület, ahol jelentős változtatásokat hajtottak végre - jegyezte meg Szabó. Eddig ugyanis a kötelezettségeit nem teljesítő cég szinte bármilyen okra hivatkozva kifogásolhatta a számla jogosságát - a számlafizetés határideje után küldött felszólítás után is -, így ezzel elodázhatta a teljesítést, s persze az ellene indítandó felszámolást is. Az új szabályok szerint viszont ha a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől befut a fizetési felszólítás, akkor nincs helye a trükköknek. Az adós még akkor sem élhet minőségi kifogással, ha az egyébként jogos lenne, vagyis mindenképpen fizetnie kell, különben elindítják ellene a felszámolási eljárást. Ezt követően már csak peres úton követelheti vissza a pénzét. Ráadásul immár az is szerepel a csődtörvényben, hogy a felszólítás postára adását követő ötödik napon kézbesítettnek kell tekinteni a "levelet", vagyis a posta tévedésére sem lehet hivatkozni.

Szabó azonban hozzátette: azon projektcégek esetében, ahol a felszámolás elindításakor már nincs érdemi vagyon, az új szabályozó sem véd. Ezek a változtatások olyan társaságokkal szemben jelentenek megoldást - s ezekből nem kevés akad -, amelyek rendkívül hanyagok: van vagyonuk, ám fizetni már annyira nem szeretnek. Ezek a cégek eddig egy félmilliós számla kifizetését hónapokig is elhúzhatták, ám a jelenlegi törvényi háttérrel már korántsem biztos, hogy ezt megkockáztatják. Szabó úgy véli, az új jogszabállyal a hitelező és az adós közötti súly most kiegyenlítettebb, ami szinte biztosan szigorúbb fizetési fegyelemre ösztönzi a vállalatokat.

S még egy kedvező fejlemény: jóval olcsóbb lesz a felszámolási eljárás megindíttatása, ami főként a kis- és közepes vállalkozásoknak fontos. Ha a felszólításra nem reagál a "vétkes" cég, a felszámolást viszonylag kicsiny - legfeljebb 50 ezer forintos - illeték mellett indíttathatják el. Ezen felül lényegében csak az ügyvédi díjjal kell számolni. Ráadásul elméletileg körülbelül három hónap alatt elrendelik a felszámolást is, tehát ha az adósságot felhalmozó cégnek van vagyona, akkor viszonylag hamar pénzhez juthat a hitelező. Szabó kifejtette: évente mintegy hétezer felszámolási eljárás indul Magyarországon, ám az új csődtörvény miatt alighanem ez a szám nő majd. Azt, hogy ennek mértéke mekkora lehet, már nem kívánták megbecsülni.

A fentiekkel egyetértett Demetrovics Gergely, a KPMG Tanácsadó Kft. vezető menedzsere. Szerinte azonban az új szabály visszaélésre is alkalmat ad. Nem elképzelhetetlen, hogy a most szigorúbb szabályozást "kihasználva", rosszhiszeműen küldenek egy-egy számlát az "üzletfelek". S ha azokat nem kifogásolják meg időben, akkor bizony rendkívül kellemetlen helyzetbe is kerülhet egy vállalat.