Akcióba lendültek a bankok - a nyáron pangó hirdetési piac legnagyobb örömére. Az eddig legfeljebb a nyári jégkrém-marketingen tengődő reklámfelület-tulajdonosoknak tavaly az állam segített a kamatadóval: a közteher elől menekülni szándékozó befektetőknek majd minden pénzintézet ajánlgatta magát augusztusban, szép summát költve a marketingkeretből. Az idén ugyanez jóval kisebb méretben ugyan, de megismétlődhet. A célközönséget ezúttal azok jelentik, akik egy- éves lekötésű bankbetétbe tették tavaly a pénzüket - a megtakarítási időszak lejár, valamit kezdeni kell a pénzzel. (A többség persze befektetési jegybe vitte a megtakarítását, vagy két-három-négy évre kötötte le a vagyont, így ők nem érintettek.)

Az augusztusi kamatadóláz alatt tavaly mintegy 300-400 milliárd forint mozdult meg a piacon, a lakosság ennyi pénzt tett át hosszabb távú megtakarításokba, a zömét befektetési jegyekbe. Illés Zoltán, az OTP Bank lakossági üzletágának ügyvezető igazgatója szerint persze a múlt évi "megtakarítási boomnak" is nagyobb volt a füstje, mint a lángja: a lakossági megtakarításoknak jóval kevesebb mint a tíz százaléka mozdult meg tavaly. Ez persze így egyszerre szép summa, ám tény: valódi átrendeződés nem következett be a megtakarítási piacon, az emberek nagy többsége továbbra is rövid távú lekötésekben tartja a pénzét, ahogyan korábban, bár elmozdulás tapasztalható a hosszabb távú befektetések felé is. Az Erste tapasztalata egy kicsit más. Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágának vezetője azt mondja: lejárati struktúráját jelentősen átalakította a tavalyi kamatadóláz. Míg 2006 júliusában a bank betéti állományának alig 7 százaléka volt 6 hónapra vagy annál hosszabb időre lekötve, 2006 szeptemberére ez az arány 37 százalékra nőtt, és jelenleg is az ügyfelek 40 százaléka tartja megtakarításait minimum féléves lekötésben. A Budapest Bank inkább a befektetési alapokat ajánlotta tavaly is - így náluk, mint kérdéseinkre adott válaszukból kiderül, a tavalyi változások nem feltétlenül a hitelintézetnél csapódtak le, ahogyan egyébként a bankszektorban. Épp a befektetési alapokat ajánló akciók miatt, no meg azért, mert tavaly az egyéves lekötésű termékek a bankajánlatoknak is csak egy részét jelentették, a mostani akciózásnak kisebb a tétje, mint egy évvel ezelőtt, és a megtakarításösztönző hatása is csak később lesz mérhető - mondja az OTP ügyvezető igazgatója.

A cél persze minden banknál az, hogy a most felszabaduló pénzt az ügyfél továbbra is náluk kösse le - igaz, ezt most a pénzintézetek nem olyan hoszszú távra gondolják, mint korábban. Az ajánlatok legfeljebb 3-4 hónapos időszakra szólnak, és a reklámokban megjelennek ugyan 10, sőt néha 11 százalékos kamatok is, valójában 7-8 százalékos hozam a reális. Ez is jobb - vagy legalább ugyanolyan -, mint egy évvel ezelőtt: akkor 7 százalékos vagy afölötti kamatígérettel lehetett szerződni. Igaz, mint az MNB statisztikájából kiderül, az akcióban vállalt extra kamatok csupán 5 százalék körülire emelték a hosszú távú megtakarítások átlagos kamatszintjét.

Az általunk megismert akciók közül a magát a legjobb hozammal reklámozó Erste leginkább az ügyfélszerzést tűzte ki célul: a magas hozam elérésének feltétele a hitelkártyás és bankkártyás vásárlás - ami ugyan közvetlenül nem jelent nagy terhet (a hitelkártya-költés határidőn belüli visszafizetése nem hoz magával kamatot), ám az utcáról a magas kamatígéret miatt a bankba betérő ügyfelek számára ez nehézségeket okozhat. Az MKB ennél egyszerűbb feltételeket - igaz, kisebb, 8 százalék körüli forint-kamatot - kínál. Itt a folyószámla mellé kell nyugdíj-előtakarékossági számla a magas kamathoz - amit csak új forrásra adnak, tehát a már egyszer lekötött betét újra-elhelyezésére nem (utóbbi esetben 7,25 százalék a kínált kamat).

A Budapest Bank az Ersté-hez hasonló, 11 százalékos hozamígéretet a befektetési alapok és a betéti termékek kombinációjával kínálja, illetve - szintén egy most kedvezménynyel kínált folyószámlacsomagjának a választása esetén. A sima 3 hónapos betétlekötésnél adnak most 7,5 százalékos kamatot - minimum százezer forintos megtakarításra.

Újításra az OTP vállalkozott, bár persze a sztenderd termékkínálat itt is megvan: az akciós termék hozza az elvárt (8 százalékos) kamatígéretet két hónapos betétlekötés esetén. Befektetési alapok és betéti termék kombinációjának választásával két hónapos lekötött betét esetén pedig a jól hangzó 12 százalékos éves hozamot ígérik. A nagy újdonság a lakástakarék-pénztárral kombinált megtakarítás: ezt továbbra is kamatadómentes befektetési formának hívják, bár ehhez meglehetősen hosszú időre, nyolc évre kell félretenni a most felszabaduló pénzt. Az 500 ezer forintonként (egymillió, 1,5 millió, 2 millió) jegyezhető megtakarítási formában tulajdonképpen a nyolc- éves lakástakarék-pénztári befizetést teljesíti az ügyfél egyben. A pénztárba elvben havonta kell berakni a pénzt - ezt vonogatja le a bank az előre elhelyezett betétből, az addig félrerakott összegre pedig a jegybanki alapkamathoz közeli (most a 7,75 százalékból levont 0,5 százalékkal 7,25 százalékos) kamatot fizet. A dolog előnye az, hogy a nyolcadik év végén garantált a 40 százalékos hozam - az állami támogatás és a kamatmentes garantált kamat ugyanis ennyi a megtakarításon. Ez ráadásul tényleg kamatadómentes - azt pedig csak pluszként tekintik a banknál, amit a futamidő alatt a betétre ők fizetnek ki (már kamatadó levonásával együtt).