Nézzük, miféle perről van szó. A falu 2003 nyarán jegyző nélkül maradt. A képviselő-testület - pályázattal - egy, a szomszédos Dunaszekcsőn lakó fiatalasszonyt nevezett ki jegyzőnek, aki akkor végzős jogászhallgató volt. A kinevezésről szóló, 2003. októberi okiratba nem foglalták bele, hogy a jegyzőnek mikorra kell megszereznie a munkájához szükséges diplomát. Később a bári képviselő-testület pótolta a hiányt, s 2004 áprilisában rögzítette, hogy a jegyzőnek a törvényben meghatározott időtartamon belül kell lediplomáznia. Ez a kinevezéstől számított két év, vagyis a jegyző 2005. október végéig kapott haladékot. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal 2004 augusztusában ellenőrizte a bári polgármesteri hivatal munkáját, s a jegyzővel kötött szerződést jogsértőnek találta. A hivatal szerint a jegyzőnek egy évvel kevesebb idő áll rendelkezésére, hisz amikor kinevezték, már végzős volt, ezért 2004. október 31-ig be kell fejeznie tanulmányait. Ha addig ez nem sikerül, akkor a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik.

A jegyzőnek nem sikerült lediplomáznia 2004. október 31-éig, s a közigazgatási hivatal 2005 februárjában felszólította a bári önkormányzatot, hogy a jegyzőt bocsássa el. A bári képviselők semmiképp nem akarták elküldeni a jegyzőt, mivel elégedettek voltak a munkájával. Továbbra is úgy vélték, hogy a jegyzőnek kétévi haladék jár a diploma megszerzésére. 2005. február 28-án a bári testület és a közigazgatási hivatal egyeztető megbeszélést tartott az ügyben. A hivatal három jogásszal képviseltette magát, s a szakemberek kitartottak amellett, hogy a jegyző munkaviszonya megszűnt, ezért a testület nem tehet mást, mint hogy ezt határozatban is rögzíti. A testület tagjai védték a jegyzőt és saját korábbi határozatukat, ám a hivatal nem engedett. Az egyik képviselő azt kérdezte, hogy mi van, ha az elbocsátott jegyző pert indít a falu ellen, mire a hivatal osztályvezetője, Solymosi Veronika így felelt:

- Kizárt, hogy a bíróság a közigazgatási hivatal ellenében döntene, nem nagyon volt rá példa.

A bári képviselők kérték, hadd várjanak március 11-éig, mivel a Belügyminisztérium illetékese akkor eljön Bárra, és állást foglal az ügyben. Addig a falu már többször próbált a tárcától találkozót kérni és állásfoglalást kicsikarni az ügyben, de a BM illetékeseinek nem volt erre idejük. Elérkezett március 11-e, s a BM újra lemondta a találkozót. A bári testület aznap ülést tartott, és - engedve a közigazgatási hivatalnak - elbocsátotta a jegyzőt.

A jegyző pert indított és nyert. A bíróság jogerős ítélete 2006 áprilisában megállapította, hogy a jegyzőnek 2005 októberéig lett volna ideje elvégezni a jogi egyetemet. A jogtalan elbocsátás miatt a falu mintegy hatmilliót kell fizessen a jegyzőnek. Az elbocsátott jegyző eddig várt a pénzére, ám a közelmúltban jelezte: nincs tovább. A bírósági ítélet alapján bármikor inkasszóval érvényesítheti követelését.

Reményiné dr. Németh Csilla, Bár polgármestere a kártérítés dolgában kilátástalannak látja faluja helyzetét. A főállásban Mohácson ügyvédként praktizáló Németh Csilla 2005 májusában, időközi választáson lett először Bár polgármestere, s a tavaly őszi voksoláson újra elnyerte a posztot.

- A bári képviselők nem akarták elküldeni a jegyzőt - mondja a polgármester -, a testület a közigazgatási hivatal makacs nyomására szavazta meg a jegyző elbocsátását. Most mégis a falué a felelősség.

A közigazgatási hivatalnál ma is úgy látják, hogy az ő állásfoglalásuk volt a helyes, s a bíróság hibázott. Solymosi Veronika így fogalmaz:

- A jegyzőnek ötödéves hallgatóként el kellett volna 2004 őszére végezni a jogot, tehát csak addig kaphatott haladékot.

- A törvény egyértelműen két évet hagy az egyetem befejezésére - érvel a polgármester -, ezért a bíróság jól ítélt. Egyébként is: ma egy egyetemen nem számít bukásnak, ha valaki másfél-két év alatt tesz le két félévet.

A báriak a jegyzővel folytatott perbe szerették volna bevonni a közigazgatási hivatalt, ám a hivatal elzárkózott ettől. A hivatal nem kötelezhető kártérítésre amiatt, hogy az ő törvényességi észrevételét figyelembe véve bontott szerződést a bári önkormányzat a jegyzővel. Hisz a hivatal - ha úgy vesszük - csak tanácsot adott. Igaz, a hazai jogi konvenciók szerint ezt kötelező megfogadni. Más kérdés, hogy Bár képviselő-testületét nem érte volna kár, ha nem fogadja meg a hivatal tanácsát. Ez esetben a közigazgatási hivatal bírósághoz fordult volna, s ha ott a hivatal nyer, a községet nem érte volna retorzió.

Most viszont Bárnak hatmilliót kell kiizzadnia. Az önkormányzatnak tartalék pénze nincs, a falu fejlesztésére alig egy-kétmillió jut évente. A község igyekszik minden fillért megfogni. Bár tavaly körjegyzőséghez csatlakozott, az idén bezárta utolsó intézményét, az alsó tagozatos iskolát, s a polgármester tiszteletdíjas.

A polgármester az önkormányzati minisztériumtól remélt pénzügyi segítséget, ám hiába. A minisztérium válasz- levelében azzal érvelt, hogy a közigazgatási hivatal szakmai észrevételének megfogadása nem volt kötelező, tehát a hibát a bári testület követte el, amikor mégis engedelmeskedett a hivatalnak. Hogy a minisztérium jogelődjének, a BM-nek az illetékese miért nem segített szakmai tanácsadással a bári önkormányzatnak, s miért hagyta, hogy a falu belebonyolódjon egy vesztes perbe, erre a kérdésre a tárca azt felelte a polgármesternek: az akkori illetékes már nincs a minisztériumnál.