Beperelte az államot két erőmű tulajdonosa
Lapunk információi szerint a Tiszai Erőművet tulajdonló amerikai AES a washingtoni választott bíróságon pert indított a magyar állam ellen a hatósági erőműár tavaly év végi bevezetése miatt. A cég számításai alapján a regula idén mintegy 5 milliárdos kiesést okoz a számukra. Szerintük ennyivel kapnak kevesebbet a hosszú távú megállapodásukban (htm) szereplő, 2003 és 2006 között alkalmazott tarifához képest. A htm-eket az állami tulajdonú nagykereskedővel, azaz a Magyar Villamos Művekkel (MVM) az 1996-os privatizációs szerződésekhez kötődően írták alá.
A választott bíróságon az elmaradt haszon összegét szeretnék - kamatokkal növelten - visszaperelni. Az eljárást a privatizációs szerződés alapján a Világbank által létrehozott washingtoni International Centre for Settlement of Investment Disputesnél (ICSID) kezdeményezték. Igaz, az ügy a szervezet internetes oldalán a folyamatban lévő eljárások között még nem szerepel, telefonon pedig nem kívántak felvilágosítást adni. A Tiszai Erőművet többségében gáztüzelésű erőműblokkjai az ország harmadik legnagyobb áramtermelőjévé teszik. Értesüléseinket az AES - Tisza Erőmű Kft. részéről semmilyen tekintetben nem kívánták kommentálni.
Az AES immáron a második befektető az 1995-96-os nagy energiaprivatizátorok közül, amely az év végén bevezetett hatósági erőműár miatt bírósághoz fordul. Júniusban a Dunamenti Erőmű francia-belga gazdája, az Electrabel-Suez is benyújtott egy keresetet az ICSID-hez, lényegében hasonló tartalommal. (A folyamatot már tavaly év végén elindították, amit kérdésünkre februárban nyilvánosságra is hoztak. Az AES csendben szintén ekkortájt kezdeményezhetett.) Az ország második legnagyobb, szintén gáztüzelésű erőműve értesülésünk szerint évi mintegy hétmilliárd forint vélelmezett veszteség miatt perel. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója - a tulajdonos képviselője - lapunknak a beadás tényét elismerte. A jogcímre, illetve a követelt összegre vonatkozó információnkra annyit mondott, hogy a beadványban "távolról sem csak ezek az indokok" szerepelnek. Megemlítette, hogy érintik az MVM-mel kötött hosszú távú megállapodások jelenlegi újratárgyalási ügyét is. A "további, még vagy fél tucat" vitapontot azonban nem kívánta részletezni.
Bár az erőművek határozott állítása szerint semmiféle egyeztetés nincs közöttük, a két beadvány közötti tartalmi, illetve időbeli egybeesés kísérteties. A többi privatizált erőmű ugyanakkor valóban nem él a lehetőséggel. Valaska József, a német RWE tulajdonában lévő Mátrai Erőmű első embere kérdésünkre úgy fogalmazott: a hatósági erőműtarifa bevezetése miatt valóban éri őket - meg nem jelölt mértékű - veszteség, de a jogi ellenlépés "egyelőre nincs napirenden". Ezt azzal magyarázta, hogy az állam és az erőművek most tárgyalják újra a htm-eket, amelyeknek a hatósági erőműár kérdése is egy eleme. Hozzáfűzte: a magyar állam képviselői már kinyilvánították, ha a szerződések módosítása miatt az erőműveket veszteség éri, azt a költségvetés állja. Szerinte a Mátrait érheti anyagi hátrány, így ezen az úton akár per nélkül hozzájuthatnak a követelt összeghez. Az ország negyedik legnagyobb, szénbázisa folytán mégis alapvető fontosságú erőműve meg nem erősített számításaink szerint a hatósági erőműár miatt évi négymilliárd forint veszteséget mutathat ki.
Szakértők úgy vélik: a most indított pereknek a látszat ellenére nincs sok közük a htm-ek sorsához. A tárgyalások ugyanis jelenleg is folynak arról, vajon az állam ezeket (főképp uniós nyomásra) lejárat előtt felbontsa-e. Egyesek szerint egy egyoldalú lépés esetén az erőművek kategóriákkal nagyobb összegre, akár 300 milliárd forintra is perelhetnék a magyar államot. Ám a tárgyalások kimenetelét - legyenek bármilyen talpraesett jogászaik is - még egyik külföldi befektető sem láthatja. Így mostani beadványaikat sem alapozhatták erre.
Értesüléseinket a gazdasági minisztériumnál perbéli érdekeikre hivatkozva nem kívánták kommentálni.
A hazai befektetők mostanság nemritkán fordulnak a washingtoni választott bírósághoz. Itt dőlt el például tavaly, hogy a magyar államnak mintegy 20 milliárd forintot kell fizetnie a Ferihegyi utasterminál Orbán-kormány alatti visszaállamosítása miatt a kanadai ADC felé. A Pannon mobilcéget tulajdonló norvég Telenor 2004-ben beadott, több tízmilliárdos keresetét a bíróság tavaly azzal utasította el, hogy erről nincs hatáskörében dönteni. Ugyanitt már járt az AES-magyar állam páros is: az amerikaiak 2001-ben követeltek a büdzséből vagy 100 milliárd forintot. Az indokokra néhány hónappal később, amikor önként visszaléptek, az MVM-mel közös közleményükben úgy emlékeztek, "eltérően értelmezték a privatizációs szerződésből az MVM-re háruló kötelezettségeket". Mindenesetre a kedves gesztusért cserébe az Orbán-kormány az AES-t újabb, 15 éves garantált áramátvételi szerződéssel kínálta meg. A 2005-ös Orbán Viktor szerint viszont a szerződések már "luxusprofitot" garantálnak az erőműveknek. Ennek nyomán máig tartó vita indult a megállapodások idő előtti felbonthatóságáról.
