Szekeres Imrének mindenképpen történelmi érdeme, hogy hosszú évtizedek után ő az első honvédelmi miniszter, aki bátor, és képes is volt radikálisan csökkenteni a haderő felső szintű túlburjánzott vezetését. Ezt az érdemét némileg csökkenti, hogy nem volt más útja, a csapatok létszáma tovább már nem nagyon csökkenthető. Az egri felderítő zászlóalj, a tatai tüzér- és páncéltörő osztály, a harckocsizászlóalj azért csak áldozatul esett annak, hogy Szekeres sem tudta, vagy akarta megakadályozni, hogy a csapatokra is rárontsanak, bár szavakban a csapatok létszámának növelése mellett foglalt állást. A "folyamatos cselekvésnek" kétségkívül vannak eredményei, de ettől függetlenül úgy érzem, Szép ezredes úrnak nem sikerült megcáfolnia alapvető állításomat: Szekeres Imre sem képes Juhász Ferenc megvalósíthatatlan 2004-es haderő-fejlesztési koncepciója helyett egy megvalósíthatót létrehozni, s legfőbb hibája, hogy nem is akar. A Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat a Juhász-féle álmok dédelgetése - anyagi háttér nélkül.

Július 3-án a honvédelmi miniszter a NATO védelmi felülvizsgálati bizottságának tartott tájékoztatót. Erről a tájékoztatóról a HM honlapján szerepelt egy kép, amelyen a miniszter mögött látható volt egy kivetített angol nyelvű táblázat a honvédelmi költségvetés tervezett alakulásáról 2010-ig. A számok azt mutatják, hogy 2010-ig az inflációt sem képes követni a 2007-es 278 milliárdhoz képest nominál értékben leírt csekély növekedés. Egyedül 2010-ben kerül 300 milliárd fölé a HM költségvetése, a 2009-es 295,5-ről hirtelen ugrik 322,5-re. 2010-ről tudnunk kell, hogy még az előző kormány tervezi a költségvetést, de már az új kormánynak okoz örömet az a bizonyos csalán.

Az ábrán tisztán látszik, hogy a költségvetés struktúrájában jelentős szerkezeti változás nem lesz. A bérjellegű kiadások a 2007. évi létszámcsökkentések miatt csökkennek vagy 20 milliárddal, majd 114 milliárdon stagnálnak 2010-ig. Kizártnak tartom, hogy 2010 előtt ne növekedjék a közszolgák, köztük a katonák bére. Kivált, ha valóban növelni kívánják a csapatoknál szolgálók, a szerződésesek számát. A jelenlegi bérekkel lehetetlen feltölteni a mintegy 1500 üres szerződéses helyet. Ha az alsóbb szinteken emelünk, az a felsőbb szintekre is áthullámzik. Indokolhatatlan tehát három éven át stagnáló bérkerettel számolni. A Wachsler-féle reformelképzeléseket is az vitte el, hogy 2002-ben az új kormány 50 százalékkal megemelte a közalkalmazotti béreket, a hadi költségvetést meg változatlanul hagyta és a fejlesztési keretből kellett a bérekre átcsoportosítani a pénzt.

Azt hihetnénk, hogy a bérkeretből az idei leépítéssel megspórolt 20 milliárd azonnal megjelenik a fejlesztés rovatban. Ám a fejlesztési keret csak szerény mértékben bővül, a dologi kiadások ugranak meg! Ez azért van, mert a Gripen eddigi fizetési halasztásai miatt egyre növekvő bérleti díjak a dologi kiadásokat terhelik hoszszú éveken keresztül, egyben a fejlesztési kiadások majd 80 százalékát is kimerítik, hogy 2009-ben rendszerbe álljon a sokat vitatott flotta 14 példánya. A költségvetés alakulásából máris látható, hogy 2010-ig biztosan nem lesz pénz a szárazföldi csapatok komoly fejlesztésére, pedig azok vesznek részt életük kockáztatásával a különböző missziós feladatokban.

Nem ugyanazt a költségvetést olvastuk az ezredes úrral, az én számológépemen összeadva 2007-ben 8,7 százalék jut a beruházásokra, 3,7 a felújításokra, összesen tehát 12,4 százalék a fejlesztésekre, s nem 16 százalék. A NATO fejlesztési kiadásainak középértéke, a 20 százalék úgy jön ki, hogy vannak a követendők, utolérendők, akik évente 30 százalékot, vagy többet költenek fejlesztésre és vannak a "vonakodón szövetségesek", mint mi, akik 10 százalék körül költenek a fejlesztési célú beruházásokra.

Én azt írtam, hogy több katonazenész van, mint tüzér. Ezredes úr ezt cáfolja: "a jelenlegi adatok alapján a honvédségben 669 tüzér, és 316 katonazenész teljesít szolgálatot". Nos, a haderőnek van háborús létszáma, béke létszáma, költségvetési létszáma, állománytábla szerinti létszáma, meglévő létszáma stb. Ha az ezredes úr azt írja: "teljesít szolgálatot", akkor a naiv olvasó arra gondolhat, reggelente ennyien bejárnak a laktanyákba, fizetést vesznek fel stb. 669 tüzér szakmai számú beosztás valóban van a magyar honvédségben, állománytábla szerint, valamint a Varsói Szerződés definíciói szerint. A NATO-elvek szerint viszont a páncéltörők és a századaknavetők nem tartoznak a tüzérséghez. Nyolc éve vagyunk NATO-tagok... Szerintem egyedül a tatai tüzérüteg, valamint a dandároknál, zászlóaljaknál, századoknál lévő tűzkoordinációs részlegek, tűztámogató csoportok tartoznak csak a tüzérséghez. Ezen belül a tatai 152 mm-es ágyútarackos üteg állománytábla szerinti létszáma 133 fő, ebből feltöltve 93 fő. A 93 főből sem "szolgál" 11 hölgy, mert szülési szabadságon van. A tűzkoordinációs és tűztámogató részlegek feltöltöttségét is figyelembe véve legfeljebb 150 tüzér szolgál a magyar haderőben, ez a katonazenészek létszámának a fele.

Az ezredes úrral egyetértünk abban, hogy valóban nincs reform. Ami viszont van, az nem folyamatos cselekvés, hanem csak pótcselekvés mindaddig, amíg radikálisan nem változtatják meg a haderő alapvető struktúráit: az állományarányokat, a rendfokozati struktúrát, a költségvetés struktúráját, és nem biztosítják, hogy egy 300 milliárd körüli költségvetésből legalább évi 100 milliárd jusson haditechnikai fejlesztésekre.

Kovács Gyula,

nyugállományú alezredes