Összesen 288 ingatlanhoz jutott 1991-ben a magyar állam a szovjet déli hadseregcsoport kivonulása nyomán. - A portfólió igen vegyes volt, hiszen a vagyonelemek között földterületek, repülőterek, raktárak, mintegy 15 ezer lakás, sőt műemlék épületek is szerepeltek - elevenítette fel a tizenegy évvel ezelőtti helyzetet lapunknak Cserepes Tibor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgató-helyettese.

A szovjet fél az ingatlanok értékét 64 milliárd forintra taksálta, az 1993-as magyarországi nyilvántartások végül 43 milliárd forintos értékről szóltak. A két évvel később megszületett privatizációs törvény nyomán azonban ismét módosítani kellett az ingatlanok tulajdoni lapját, a törvényhozók ugyanis áttekinthetőbbé akarták tenni az állami vagyon kezelését, ezért 1995 végén, 1996 elején 154, összesen mintegy 30 milliárd forintos értéken nyilvántartott egykori katonai objektum az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez (ÁV Rt.) került, a KVI-nél csak a kincstári vagyon körébe sorolható ingatlanok (erdők, műemlék épületek stb.) maradtak.

Az ÁV Rt., illetve jogutódja, az ÁPV Rt. a rá bízott vagyon egy részét sikeresen értékesítette, s tulajdonában ma már csak hat létesítmény (repülőterek, egy szolnoki épület és egy lőszerraktár), valamint néhány felvonulási út maradt. Az eredeti 288 ingatlan közül csaknem 120 egy-egy önkormányzat belterületi határain belül helyezkedett el, így érthető, hogy ezeknek az objektumoknak a hasznosítása e települések számára is fontossá vált. Több esetben egyedi kormányhatározattal, térítésmentesen adtak önkormányzati tulajdonba egykori szovjet ingatlanokat, más esetekben elővásárlási jogot kapott a helyhatóság.

Az elmúlt évek hasznosítási törekvéseire jó példa a hajmáskéri. A Veszprémtől tíz kilométerre lévő laktanya épületeit a község önkormányzata 1998-ban kapta meg az ÁPV Rt.-től. Köbli Miklós polgármester tudósítónknak elmondta: a 30 hektáros terület hasznosítására rendezési tervet készíttetnek, ez várhatóan a nyáron készül el. Az már eldőlt, hogy az idén az egykori laktanya területén új általános iskola épül, a jövőben pedig közösségi házat és étkezdét is terveznek a lepusztult ingatlanok helyére, amelyek közül hetet kénytelenek voltak lebontani.

A nagy területű bázison 150 építési telket alakít ki az önkormányzat. Az egykori parancsnoki épület iránt is érdeklődnek befektetők, de még senkivel nem sikerült megállapodni. Az épületből a kilencvenes évek elején rehabilitációs központot szerettek volna kialakítani, de volt olyan elképzelés is, hogy a kastélyépületet szállodává alakítják át. Akadt vállalkozó, aki vízi parkot hozott volna itt létre, de a megvalósítással ő is adós maradt - a parancsnoki épület tovább pusztult.

Másként hasznosították a mátyásföldi egykori közép-európai szovjet főhadiszállást, amikor átalakították, a tiszti lakásokat pedig felújították. A magyar szabványtól eltérő kijevi panelházakra ma már rá sem lehet ismerni: a falakat hőszigetelték és kicserélték a közműveket. Hét évvel ezelőtt egy felújított amerikai konyhás, 47,5 négyzetméteres lakásért 2,7 millió forintot kellett fizetni. Az elmúlt hónapokban azonban már tízmilliót értek ezek a lakások. A XVI. kerületi önkormányzatnak az a célja, hogy az egész övezetnek, vagyis Erzsébet-ligetnek viszszaadja régi hangulatát. E terület valamikor a környékbeliek szórakozásának, pihenésének ismert központja volt.

A budapesti III. kerületi önkormányzat idén januárban adta el a Bécsi úton lévő egykori szovjet laktanyát. A városrész több mint félmilliárd forintért értékesítette a négy, külön helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant, amelyen a tervek szerint lakóparkot, irodaépületeket, valamint szabadidő- és sportcentrumot épít az új tulajdonos Opus-Via Kft. A vevő ezenfelül kötelezettséget vállalt arra, hogy archeológiai parkban mutatja be a területen lévő római kori emlékeket. Az első munkagépek hamarosan megjelennek a volt laktanyában.

A déli hadseregcsoporttól örökölt ingatlanok hasznosítását sok esetben a nehezen felszámolható környezeti károk akadályozták. Ezek mértékét 1991-ben 60,2 milliárd forintra értékelték. Az azonnali intézkedést igénylő húsz objektum esetében a kormány elrendelte a szennyezések lokalizálását, a vízkészletek megvédését. Bőven akadt feladat, hiszen 200-220 ezer köbméter vegyes hulladékra bukkantak, az elszivárgott, kilocsolt szénhidrogének hárommillió köbméter talajt, 1,2 millió köbméter felszín alatti vízkészletet szennyeztek el. A kármentesítési program részeként indult el a károk felszámolása, ennek részeként Tökölön például több mint 1,3 millió liter kerozint termeltek ki a talajból. Egyes ottani kutakban még 1998 elején is 40-60 centiméter vastagon állt a talajt szennyező anyag. Az úszó szénhidrogének kitermelésével természetesen nem állt le a munka, mivel kötött állapotban továbbra is jelentős mennyiség maradt a talajban. Kalocsa és Kunmadaras esetében olyan, a talajvíz minőségét veszélyeztető szennyezést észleltek, ami miatt még két évvel ezelőtt is munkát adott a mentesítés, s ugyanez áll a kiskunlacházi és a tököli reptérre is. A sármelléki repülőtéren vegyvédelmi mentesítésre volt szükség, ott a munkát 1997-ben fejezték be.

A budapesti agglomeráció jelentős részének ivóvízellátását veszélyeztetheti a szentendrei vízbázisok szomszédságában lévő egykori szovjet laktanyában található nagy mennyiségű, a szervezetbe jutva rákkeltő klórozott szénhidrogén-szenynyezés. A laktanyát 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették, és akkor úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj. Ehhez képest néhány éve a laktanya közelében levő kutakban ismét szennyezést mutattak ki, s emiatt három kutat lezártak. A mérgező anyag valószínűleg a laktanyából szivárgott át, ezért nincs kizárva, hogy az egy kilométerre lévő szentendrei déli vízbázisok is megfertőződhetnek. Ezek az agglomeráció északnyugati részén biztosítják az ivóvízellátást. A főváros ivóvize azonban nincs veszélyben.