Szócsata kezdődött Észak kincsei miatt

Két orosz mini-tengeralattjáró elérte tegnap az Északi-sark alatti tengerfeneket. A Mir-1 4261 méter mélyre ereszkedett, míg a Mir-2 - 27 perccel később - 4302 méteres mélységbe sülylyedt. Artur Csilingarov sarkkutató, a duma elnökhelyettese, aki az expedíció vezetője, jelentette, hogy a művelet zökkenőmentesen lezajlott. Életnek semmiféle nyomát sem látták a sárgás színezetű tengerfenék közelében.

Az orosz tudósok szerint példátlan jelentőségű kísérletről van szó: ilyen mélységben elérni a tengerfeneket felér az első Holdra lépéssel. Az egyik tengeralattjáróról - egy speciális robotkar segítségével - rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót erősítettek a tengerfenékhez. (A második tengeralattjáró három utasa között két fizető külföldi is volt.) A két speciális mini-tengeralattjárót a Rosszija atomjégtörő és az Akagyemik Fjodorov tudományos kutatóhajó kísérte az expedíción.

A zászló kitűzése a kockázatos merülésnek csak egyik célja, a másik a nagy mélységből származó anyagminták vétele volt. Az oroszok ugyanis azt szeretnék bebizonyítani, hogy az Északi-sark alatti tengerfenék a szibériai kőzetlemez része. Amennyiben ez tudományosan igazolt, akkor elképzelhető, hogy Moszkva magának igényeli az összesen 1,2 millió négyzetkilométernyi sarki térség kiaknázását az ENSZ tengerjogi konvenciója értelmében. Putyin elnök egy májusi beszédében már jelezte, hogy Oroszország mindent megtesz az Északi-sarkvidékhez fűződő stratégiai, gazdasági és katonai érdekeinek védelméért. A becslések szerint a körzet más ásványkincsek mellett akár tízmilliárd tonnányi kőolajat és földgázt rejt, ami megfelel a világ jelenleg ismert tartalékai egynegyedének.

Az északi sarkkör területén jelenleg öt ország érintett: Oroszország, Kanada, az Egyesült Államok, Norvégia és Grönland jogán Dánia is. Valamennyien jogosultak tengerpartjuktól északra a 200 mérföldes (320 kilométer) gazdasági zónára. Mint a Reuters jelentette, Peter MacKay kanadai külügyminiszter tegnap azt mondta: "nem fenyegetheti semmi Kanada szuverenitását". Az orosz akciót "show-nak" minősítette, mondán "nem vagyunk a XV. században", amikor a zászló kitűzése a terület feletti igényt jelentette. Szergej Lavrov orosz kollégája azzal válaszolt: Az expedíció célja annak bizonyítása, hogy "a tőlünk húzódó szárazföldi talapzat elér az Északi-sarkig".

Mindenesetre Kanada már egy ideje jelezte: kész hétmilliárd dollárt fordítani hat-nyolc különleges őrhajó építésére. Az AP szerint a washingtoni kongresszus előtt is szerepel egy 8,7 milliárdos költségvetés a parti őrség korszerűsítésére, amely kiterjedne a jelenlegi három sarkköri jégtörő felújítására és két új hajó építésére.

A hatezer méterre is lemerülő 18,6 tonnás eszközök külső borítása 5 centiméter vastag nikkel-acél ötvözet. A három ember szállítására alkalmas tengeralattjáró teljes hossza 7,8 méter, belső átmérője 2,1 méter. (Ö. Z.)

Orosz mini-tengeralattjáró az északi Jeges-tenger mélyén
Orosz mini-tengeralattjáró az északi Jeges-tenger mélyén
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.