A "bűnsegéd" elvitte titkát
A Balkán légitársaság római helyettes kirendeltségvezetőjét a török merénylő Ali Agca nevezte meg két másik bolgárral, követségi alkalmazottakkal együtt. Antonovot letartóztatták két társa időben elhagyta Itáliát. A bolgár férfi végig tagadta tettét, s három évre rá a római bíró bizonyítékok hiányában felmentette őt és másik két megvádolt honfitársát is. Antonov hazakerült, több évig látszatállásokban tengődött, a rendszerváltás után munkanélküli volt, családja szétesett, végül rokkantnyugdíjba küldték. A bolgárok most azt írják, hogy az olasz nyomozók tudatmódosító szereket alkalmaztak Antonov vallatásánál, ebbe betegedett bele. A nyugati sajtó, több tényfeltáró könyv szerzője is bizonyítottnak tartja, hogy Antonov ott volt a Szent Péter téren a merénylet pillanatában.
A szófiai rokkantnyugdíjas halála körüli hírekben az a leginkább megdöbbentő, hogy az 1981-es római merénylet valódi hátteréről továbbra sem tudni semmit sem. Agca maga is többször megváltoztatta vallomását. Először bolgár felbujtókról beszélt, majd 1996-ban a Corrierre della Serának adott interjúban azzal állt elő, hogy az olasz nyomozók nyomására "illesztette" vallomásába a bolgár szálat, merthogy ő a "maga akaratából lőtt". A rendszerváltás utáni bolgár kormányok függetlenül politikai színeiktől egybehangzóan tagadják, hogy a korábbi titkosszolgálatoknak bármi közük is lett volna a II. János Pál elleni merénylethez. A bolgár szervek a titkosszolgálatok iratainak feltárását magukra a titkosszolgálatokra bízták. 1994-ben például a nemzeti nyomozó szolgálat röpke háromórás vizsgálatot tartott a katonai hírszerzés, elhárítás irattárában, majd közölték, hogy nincs bolgár szál.
A merénylet hátterét vizsgálva több elemző arra jutott, hogy a feladatot a szovjet politikai vezetés adta ki, a merénylőt a Törökországra szakosodott bolgárok szállították. A vállalkozásban szerepük lehetett a lengyel és természetesen az NDK-szerveknek is, hiszen ők tudhatták a legtöbbet a Vatikán belső ügyeiről. Mindezt sejtette a pápa is, aki azonban bölcs politikus lévén több alkalommal is kinyilvánította: nem véli úgy, hogy a bolgárok akarták volna megöletni őt.