Az elmúlt két hónapban ugrásszerűen, ötven százalékkal nőtt az infarktusos esetek száma Magyarországon. A kórházak ezzel képtelenek lépést tartani. Már olyan centrumok is vannak az országban, ahol kizárólag a sürgős eseteket tudják ellátni.

Miközben az életveszélyben lévők megmentése egyre több időt, energiát és persze pénzt igényel, az értágító katéterezésre a korábbi egy hét helyett már egy hónapot kell várni, de ha valakinek "csupán" panasza van, s kivizsgálásra jelentkezik, nem ritka, hogy csak három hónap múlva fogadják. Dr. Apró Dezső, a Balatonfüredi Szívkórház osztályvezető főorvosa szerint csak az utóbbi napokban többen is kiestek a várólistáról, mert azonnali beavatkozás vált szükségessé.

- Az osztályomon most két olyan beteg is fekszik, akik kivizsgálásra vártak. Egyikük felkeresett inkább egy magánorvost, aki azonnal beutalta hozzánk, így még időben katétert kapott, míg a másik kivárta a sorát. Kiderült: a mellkasi panaszait, amivel a vizsgálatra várt, infarktus okozta, amit lábon hordott ki - mondja a főorvos. A kardiológus szerint náluk még az országos átlagnál is nehezebb a helyzet: speciális szívkórház lévén nincs honnan átcsoportosítani a pénzeket; ha a keret elfogy, nincs tovább.

- A hónap utolsó hetében már gyakorlatilag leállunk, legfeljebb egy-két akut esetet fogadunk, de azt is trükközve, átírva a következő hónapra, így látjuk el a sürgős eseteket. De ellátjuk. Egyetlen infarktusos beteg ellátásának csak az eszközigénye több mint félmilliós veszteséget okozna, vagyis 10-20 páciens már felborítja az egész intézmény gazdálkodását - mondja Apró doktor, aki szerint a legnehezebb hónapok csak most jönnek.

Kiss Róbert, a Magyar Kardiológusok Társaság főtitkára szerint valóban emberéletekbe kerülhet a mára kialakult helyzet.

- Az infarktus a leggyakoribb halálok Magyarországon, ahol az időbeni felismerés és megelőzés döntő fontosságú volna, de mind nagyobb az igény a sürgősségi ellátásra is, miközben a pénzügyi korlát egyre jobban szorít. Arányaiban egyre kevesebben jutnak még szívroham előtt a nekik szükséges, a későbbiekben akár életmentő ellátáshoz - fogalmazott a szakember.

- Évente ezer infarktust jelentenek a kórházak, továbbá még hatezren meghalnak, mielőtt szakemberekhez kerülnének. A kórházi betegek harmadát, hatezret katétereznek meg. Közülük viszonylag kevesen, 360-an halnak meg egy hónapon belül. Ezzel szemben, a fennmaradó 12 ezer betegből, aki ugyan kap kezelést, de hagyományosat, 2400-at nem tudnak egy hónapon túl életben tartani. És még ők azok, akik egyáltalán eljutnak a szakemberekhez. A szívrohamok mintegy negyede ugyanis eleve halálos - sorolja a számokat a főtitkár.