Jeremics szerint Belgrád a közelgő tárgyalásokon a lehető legszélesebb autonómiát akarja felajánlani Koszovónak, lehetővé téve például Koszovó belépését a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba is, hogy megegyezésre jussanak a jelenleg ENSZ-ellenőrzés alatt álló dél-szerbiai tartomány jövendő státusáról.

Szerbia azt is kész megfontolni, hogy lemondjon szuverenitásának bizonyos elemeiről. Ily módon Koszovó beléphetne a Világbankba, a Nemzetközi Valutaalapba, valamint más nemzetközi pénzügyi szervezetekbe, illetve külföldön is képviselhetné magát valamilyen formában" - mondta a szerb külügyminiszter a BBC-nek.

Készek vagyunk egy sor dologról lemondani, de nekik (a koszovói albánoknak) is le kell lenniük mondaniuk valamiről - hangoztatta.
   
Hozzátetette ugyanakkor, hogy bár "Oroszország elvi álláspontjának és a nemzetközi joghoz való elvhű ragaszkodásának köszönhetően nyílt lehetősége" Szerbiának az újabb tárgyalásokra, "kétség sem merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy Szerbia stratégiai célja: belépni az Európai Unióba".
 
Koszovó jelenleg nemzetközi jogi értelemben Szerbia része, de Belgrádnak nincs beleszólása a tartomány ügyeinek intézésébe. 1999, a NATO Szerbia (Jugoszlávia) elleni légi hadjáratának vége óta Koszovó ENSZ-igazgatás alatt áll.

Belgrád és a függetlenséget követelő koszovói albánok tárgyalásain tavaly Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott közvetített, s végül olyan javaslatot terjesztett elő, amely nemzetközileg ellenőrzött függetlenséget biztosított volna Koszovónak.

Az Ahtisaari-terv alapján két hete beterjesztett nyugati határozati javaslatról azonban nem szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mert Oroszország jelezte, hogy minden olyan elképzelést megvétóz, amely Belgrád számára elfogadhatatlan.
   
Washington és az EU ekkor indítványozta: tartsanak a felek újabb tárgyalásokat az - Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország képviselőiből álló - összekötő csoport közvetítésével. A várhatóan még augusztusban megkezdődő tárgyalásokat, amelyek időtartamát 120 napban szabták meg, Németország javaslatára az EU, az Egyesült Államokból és Oroszország trojkája vezeti majd.

MTI