Nincs élet az Északi Sark alatt
A Mir-1 és Mir-2 elnevezésű kutatójárművek 4261, illetve 4302 méter mélyen merültek a Jeges-tenger vizébe a sarki jégtakaró alatt; 27 perces időkülönbséggel érték el a tengerfeneket.
Artur Csilingarov, az expedíció vezetője jelentette, hogy a művelet zökkenőmentesen zajlott le, s hogy életnek semmiféle nyomát sem látják a sárgás színezetű tengerfenék közelében - közölte a szentpétervári központtal működő Sarkvidéki Kutatások Intézete, az expedíció szervezője.
A két Mir legénysége tudományos kutatásokat végez, és orosz zászlót rögzít a tengerfenékhez. Az Arktika 2007 elnevezésű expedíciónak bevallott politikai célja is van: emlékeztetni akarja arra a világot, hogy Oroszország igényt tart e kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére.
Orosz tudósok szerint példátlan kísérletről van szó. "Ilyen mélységben elérni a tengerfeneket, felér az első Holdra lépéssel" - mondta egy nyilatkozatában Csilingarov.
A Mir-1 és a Mir-2 a felszínre emelkedett - közölte Vlagyimir Sztrugackij, az expedíció egyik tagja. A Mir-1 merülési ideje 8 óra 40 perc, a Mir-2-é pedig egy órával hosszabb volt.
Sztrugackij elmondta, hogy a Mir-1 mintegy 40 percet tartózkodott a felszín alatt 15 méteres mélységben, amíg megtalálta a felszínre vezető jégmentes utat.
A szervezők elmondták, hogy a két hajó 3-3 fős legénysége szempontjából a legnagyobb kockázat az volt, hogy a jég alatt rekednek és elfogy a levegőjük. Mindkét tengeralattjárónak 72 órára volt elegendő a levegőkészlete.
A legénység közvetlenül a két Mir célba érése után rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez. Az Arktika 2007 elnevezésű expedíciónak ugyanis bevallott politikai célja is van: emlékeztetni akarja arra a világot, hogy Oroszország igényt tart a kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy májusi beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent megtesz az Északi-sarkvidékhez fűződő stratégiai, gazdasági és katonai érdekeinek védelmében.
Orosz tudósok egyebek között azt próbálják bebizonyítani az expedícióval, hogy az Északi-sark alatti tengerfenék Oroszország északi kontinentális talapzatának geológiai folytatása (szerkezetileg megegyezik az orosz kontinentális talapzattal), s ezért az ország joggal követelheti magának ezt a tengeri térséget az ENSZ tengerjogi konvenciója értelmében.
Több más ország, köztük az Egyesült Államok is jogot formál a térségre.
(MTI)
