Több szlovákiai  bűnügyi szakember -- többek között Jozef Sátek, a szlovák rendőrség volt magas rangú nyomozótisztje --  már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy jórészt ugyanolyan forgatókönyvet akarnak érvényesíteni a csallóközi származású egyetemista esetében is, mint amilyet több mint egy évtizeddel ezelőtt érvényesítettek az akkori köztársasági elnök, Michal Kovác fiának külföldre hurcolásával és ezzel a bűntettel szorosan összefüggő merénylettel kapcsolatban.

Annak idején azokat a súlyos bűncselekményeket söpörték a szőnyeg alá, most pedig ugyanezt tennék a nyitrai egyetemista ügyével is – nyilatkoztak lapunknak  a nevük elhallgatását kérő szakértők.

Véleményüket a ma közölt információ, továbbá az a tény is megerősítette, hogy Jaroslav Macek, a nyitrai kerületi ügyészség szóvivője kedden felvetette a vádalku vagy pedig a bűnvádi eljárás feltételes felfüggesztésének a lehetőségét. – Már rég lezártuk volna a Hedvig-ügyet, ha a védőügyvéd másként viselkedne, s az eljárást nem övezné akkora hazai és nemzetközi érdeklődés –jelentette ki a szóvivő a pozsonyi Nov– cas napilapban.

Lapunk megkeresésére Roman Kvasnica, a nyitrai egyetemista védőügyvédje kizárt bármiféle egyezséget. – A végére járunk az igazságnak, bármilyen akadályba is ütközünk, mert a védencem nem hazudott. Egyébként ezt már részben az országos főkapitány is elismerte, amikor nemrég kijelentette, hogy a leányt valóban bántalmazhatták – nyilatkozta lapunknak.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt Michal Kovác szlovák államfő fia, egy nemzetközi gazdasági bűncselekmény miatt gyanúba keveredett, s ezért a müncheni rendőrség ki akarta hallgatni. Akkor még Szlovákia nem volt uniós tagország, ezért a kiadatása elhúzódott.

Tizenkét évvel ezelőtt, augusztus 31-én ismeretlen tettesek elfogták, leitatták, majd leütötték ifjabb Michal Kovácot, s egy személygépkocsi csomagtartójában a Pozsonyhoz közeli Hainburg an der Donau osztrák kisváros rendőrségi épülete elé hurcolták. A későbbi nyomozás során kiderült, hogy a Szlovák Információs Szolgálat egyik tisztje hívta fel az osztrák rendőröket az épület előtt parkoló gépkocsira. Fegyveres Oszkár, a SIS egyik alkamazottja is részt vett az elnök fiának elhurcolásában, s erről részletesen beszámolt barátjának, Robert Remiásnak, majd külföldre szökött. Valószínűleg máig ott bujkál.

Remiás a hallottakról vallomás akart tenni, ám 1996. április 29-én merénylet áldozata lett. Felrobbant  a gépkocsija, amelyben szörnyethalt. Három év múlva kiderült, hogy a gyilkosságot Imrich Oláh és Jozef Rohác követte el, akiket máig az 1998-as Aranykéz utcai robbantással és más budapesti pokolgépes merénylettel gyanúsítanak, de feltehetően már nem élnek.

Vladimír Meciar ideiglenes államfőként 1998-ban amnesztiát hirdetett ifjabb Michal Kovác elhurcolásával kapcsolatos bűnügyre, ezért sem ezt az esetet sem pedig a merényletetet nem lehet felderíteni. A felbujtással és a bűncselekménnyel gyanúsított Ivan Lexát – aki éveken át külföldön bujkált, majd Dél-Afrikából szállították haza – három évvel ezelőtt a rendőrség bizonyítékok híján felmentette. Az ítélet ellen Robert Vlachovsky ügyész sem fellebbezett, ezért a verdikt jogerőssé vált.

Politikai elemzők szerint Malina Hedvig ügyét főleg a hazai közvélemény érdeklődése, továbbá a számottevő külföldi figyelem miatt az előző esethez képest csaknem lehetetlen eltussolni.  Néhány nappal ezelőtt a pozsonyi székhelyű Fair-play polgári szerveződés és több szlovák értelmiségi is a történtek szakszerű és pártatlan kivizsgálását követelte.

Pozsonyi tudósítónktól