- Milyen érzés újra dolgozni?

- Hú, de finom kérdés...

- Igyekeztem!

- Azért válaszolok: jó is, rossz is. Egyrészt fájó, hogy Miki nem lehet az övéivel. Másrészt nehéz, mert a vb-felkészülés záró szakaszában átvenni egy garnitúrát rizikós vállalkozás. Harmadrészt viszont örülök, hogy segíthetek ennek a tizenhárom fiatalembernek.

- Gyorsan történt?

- Nem volt idő gondolkodni. Hétfőn kiderült, hogy Miki koponyaműtétre szorul, kedden pedig már jöttem.

- Tizenegy éve távozott a Honvédtól, hogy aztán kinevezzék kapitánynak. Hamar visszazökkent a napi munkába?

- Szakmailag nem volt nehéz a váltás, ám az mégiscsak más, amikor az ember kapitányként körforgásszerűen végiglátogatja az edzőtáborokat, mint amikor reggeltől estig ott van. Az előbbi szituációban felszínesebb kép alakul ki a felkészülésről, míg az utóbbi esetben az is hamar kiderül, kinek, mi a rigolyája. Tudom, mi a tréner dolga, ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a legnehezebb periódus éppen a világversenyt megelőző néhány hét, a csúcsformába hozás időszaka. Ám szerencsém van: a csoport tagjaival megvan az összhang.

- Nagy a felelősség: Vereckei Ákos háromszoros világbajnokként visszatérésre készül ötszáz egyesben, ott az ezres férfi kajaknégyes...

- ...sorolhatnánk napestig. Amit most mondhatok: mindenki bizonyítani akar, és nekem sem mindegy, miként fejezem be a kollégám által elkezdett munkát.

- Kapitányként beszélget a női részleget vezető Fábiánné Rozsnyói Katalinnal?

- Jó tíz napja egy órát diskuráltunk.

- Milyen volt a légkör?

- Konstruktív.

- Ebédre nem hívták meg egymást?

- Azt azért nem, de jelenleg nem is ez a lényeg. Amióta a szövetség vezetősége úgy döntött, hogy pillanatnyilag Kati néni szava dönt, aztán a világbajnokság, pontosabban az azt követő előolimpia után visszatérünk a csapatkijelölési kérdésekre, szándékosan nem tolom magam előtérbe. Mindketten elfogadtuk, hogy most ez van, és mindenki csendben dolgozik tovább.

- Meglátogatja Kati néni csoportját?

- Két ok miatt sem. Részint, mert most valóban nincs időm, részint pedig, mert nem akarok feszültséget kelteni a jelenlétemmel Szolnokon. Emellett azt a látszatot sem szeretném kelteni, hogy azért megyek, mert minden szép... Nem az, de ettől még Kati néni kiváló szakember, ráadásul a cél közös: a válogatottnak a legjobb teljesítményt kell nyújtania.

- Mit gondol: van esély arra, hogy Janics visszatérjen Fábiánnéhoz?

- Nincs. Natasa lehiggadt, és arra koncentrál, hogy a vb-n megnyerje a kétszáz egyest. Ha pedig megnyeri, akkor az ősztől arra készül, hogy kiharcolja az olimpiai indulást ötszáz egyesben; abban a számban, amelyben ő a címvédő.

- Párosban is az...

- Azt egyelőre nem tudom megmondani, összeülhet-e a három évig veretlen Janics, Kovács Kati kettős.

- A válogatott tizenkét aranyérmet ért el a múlt évi, szegedi vb-n: most, Duisburgban mennyi lesz az annyi?

- A június végi Eb-n szerzett hat aranyéremmel, azon belül az olimpiai számokban elért három elsőséggel most is elégedett lennék. Akárcsak az ötvenkét olimpiai ponttal.

- Szegedhez képest...

- Mondtam akkor is: száz évben egyszer fordul elő, hogy minden optimálisan sikerül. Azt is meg kell becsülni, ha "csak" jól alakulnak a dolgaink...