Erre utal legalábbis Franco Frattini, az igazságügyekért felelős európai bizottsági alelnök szerdai, brüsszeli nyilatkozata.

Ez a gyakorlatban a már most is létező, ám a koordináló szerepnél nagyobb jogosítványokkal nem rendelkező hágai EU-hivatal, az Eurojust megerősítését jelentené. Mégpedig annak a reformszerződésnek az alapján, amelynek főbb vonalairól júniusban döntött az uniós csúcs, s amelyet a tervek szerint késő ősszel írnak alá, hogy legkésőbb 2009 nyaráig életbe is léphessen.

Ahogy az EU állandó elnöke és főképviselőnek nevezett „külügyminisztere”, a leendő főügyész is a huszonhetek vezető „arca” lenne. A reformszerződés a hivatalt azzal teszi majd lehetővé, hogy feloldja a konszenzusos, egyhangú döntéshozatal kötelezettségét a bel-, és igazságügyekben.

Ha valakinek semmiképpen sem tetszik egy döntés, maga kibújhat ugyan alóla, de a többiek vonatkozásában nem akadályozhatja azt meg. Renitensek persze biztosan akadnak, hiszen uniós büntetőjog sem létezik – a tagállamok féltik saját hatáskörüket.

– Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy soha nem lesz közös európai Btk, arra azonban szükség van, hogy egyes meghatározásokat összehangoljunk: például, hogy miben is áll a terroristatevékenység vagy a gyermekkereskedelem – mondja az Európai Bizottság olasz tagja.

Megmutatkozik például a közös EU-főügyész hiánya az uniós tagállamokat érintő Gripen vesztegetési ügyben. Christer van der Kwast svéd főügyész azon tisztázatlan pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban nyomoz, amelyek a brit-svéd vadászgépek csehországi lízingelése során folyhattak.

- Meglátjuk, hogy milyen nyomok lelhetőek fel, és felosztjuk a munkát egymás között. Elképzelhetetlenül nagy anyaggal kell dolgoznunk, rengeteg dokumentummal, számos kihallgatandó személlyel - fogalmazott nemrég a repülőről repülőre szálló, Stockholm, Prága, London és Bécs között ingázó van der Kwast.