Cenzúra és kirúgások a szlovák közszolgálati tévében
Mint néhány hónapja a pozsonyi királyiban. Ahonnan távozott a korábbi vezetőség, s a vezérigazgatói bársonyszékbe Robert Fico kormányfő kebelbarátjának, Jirí Paroubeknek, a cseh szocdememek (CSSD) elnökének javaslatára a kassai származású Radim Hreha ült, aki állítólag a digitalizálás nagy szakembere, habár ezt az erényéit gondosan palástolja, mert eddig leginkább a cseh exminiszterelnök tanácsadójaként volt ismert.
Pozsonyi ejtőernyőzése után azonnal új embert állított a hírszerkesztőség élére, majd menesztette az egyik legismertebb tévériportert, Eugen Kordát, akinek már Vladimír Meciar országlása idején felgyújtották a gépkocsiját, mert túlságosan beleturkált az Ivan Lexa vezette Szlovák Információs Szolgálat (SIS) ügyeibe. Most megúszta egy sima kirúgással, miután azt vetették a szemére, hogy kiegyensúlyozatlan oknyomozó riportot készített Malina Hedviggel.
Valójában annyi történt, hogy Szlovákiában először mutatott rá a nyitrai nyomozók súlyos mulasztásaira és manipulációira. Kollégája, Stefan Hríb -- aki a Lámpa alatt (Pod lampou) című, szókimondó közéleti vitaműsort vezette – meg sem várta az elbocsátását, hanem önként vette a kaplapját, aminek nyilván örült az új vezetőség.
Annak viszont már nyilván nem, hogy azóta négy tévériporter és a publicisztikai műsorok egyik dramaturgja is beadta a felmondását, mások is ezt a lépést fontolgatják, mert nem tudják elviselni a kézi vezérlést és a cenzúrát.
Az egyik riporternek azt az utasítást adták, hogy Ivan Gasparovic szlovák államfő pilisszentkereszti látogatásáról „kellemes, kényes témáktól mentes” anyagot hozzon. Kolléganőjánek megtiltották, hogy beszámoljon Ján Slota pártelnök egyik verbális kirohanásáról, amikor feltehetően részegen lepiszokozta és lebuzeránsozta az egyik szlovák napilap munkatársnőjét. Harmadik társa pedig azon akadt ki, hogy hangulatos riportot kellett készítenie arról a találkozóról, amelyen Robert Fico a nemzetközi gyermeknap alkalmából.
Rövidesen a közszolgálati elektronikus médiumokat felügyelő tévé- és rádiótanács is kiszáll a helyszínre vizsgálódni, s nyugtalanságának adott hangot a szlovákiai újságírók szindikátusa is.
Feltehetően emiatt az STV egyik vezetője elveszítette a türelmét és azt harsogta, hogy mégis csak bugrisság a kenyéradó gazdát szidni, majd hozzátette: kritikai észrevételeknek csak a házon belül szabad hangot adni, amúgy tessék lojális lenni. Magyarán: pofa be, ameddig közszolgálati tévés vagy.
A tűzoltóvá avanzsált Radim Hreha sokkal nagyvonalúbb javaslattal állt elő. Bejelentette, hogy etikai és szakmai kódexet készít, amelynek az a lényege, hogy a riporter lelkiismereti okokra hivatkozva visszautasíthatja bármilyen riport elkészítését vagy más feladatot, amellyel a főnöke megbízza, s emiatt a haja szála sem görbülhet meg. Ezt az igéretét – főleg az eddig történtek miatt – már senki sem hiszi el.
A szlovákiai nézőt ezek az újabb cirkuszok meglehetősen hidegen hagyják.
Eddig sem sokan kapcsoltak a közszolgálatira, de még ez a parányi nézőszám is riasztóan olvad. Az utóbbi hetekben, néhány esti ismétlőműsorokat kivéve, alig néhány százalékos volt az STV nézettsége. A híradók iránti érdeklődés pedig immár a nulla fele közelít. És csak azért nem süllyed pont nullára, mert a kormánypárti politikusok esténként árgus szemmel figyelik – önmagukat.