Arab szamba, mezopotámiai oroszlánok
A vasárnap véget ért Ázsia Kupa is számos történelmi tettel szolgált, és adott muníciót a politikusoknak. Itt van például Ausztrália, amely a legnépszerűbb sportban tavaly szakított természetes szomszédaival, az óceániaiakkal, és az erősebb Ázsiához társult. Hasonló történt velük a politikai életben is, ugyanis a kenguruk tavalyelőtt már megmutatták magukat a Kelet-ázsiai Közösség nevű formáció alakuló ülésén, Malajziában.
Az is jelzésértékű, hogy négy ASEAN-tag, Vietnam, Malajzia, Indonézia és Thaiföld együtt rendezték a kontinenstornát. Délkelet-Ázsia országai ugyanis egyre szorosabban működnek együtt. Igaz, azért még mindig van min javítani: a japán csapat bosnyák edzője, Ivica Osim például azért mérgelődött, mert csapatának Hanoiból az indonéziai helyszínre kilenc órát kellett repülnie. Bizony, nagy távolságok vannak Ázsiában, csakúgy, mint növekvő versengés kelet és nyugat között. Nyugaton az arab országokat kell érteni, keleten pedig Japánt, Koreát és Kínát. A feltörekvő arabok pedig most felülmúlták a sokáig uralkodó keletieket. A kínaiak már a csoportkörben kiestek, a legesélyesebbnek tartott, címvédő japánokat a szaúd-arábiaiak, a dél-koreaiakat pedig tizenegyesekkel az iraki csapat, a végső győztes ejtette ki.
Utóbbinál - sok más sajtóorgánumhoz hasonlóan - érdemes kicsit elidőzni. A The New York Times napilap például lelkesen számolt be arról, hogy az egyik gólt egy moszuli kurd készítette elő, aki egy kirkuki szunnita fejére varázsolta a labdát. Közben még síita kapusa is van annak a csapatnak, amely a háború miatt Jordániában - brazil edzővel - volt kénytelen edzeni. A csapat legalább három játékosa vesztette el bagdadi bombamerényletekben a családtagját, és az elődöntőt követő iraki ünneplések során pedig ötvenen haltak meg, ugyancsak merényletekben.
A döntős győzelem után persze újabb nagy ünneplés, és sokak csodájára relatíve nyugalom volt az iraki fővárosban. Politikusok szerint mindez azt mutatja, hogy az iraki nép ki van éhezve a sikerekre. És az egységre is. Utóbbit hangsúlyozta a csapatkapitány, Younis Mahmud is, aki azért odaszúrt egyet az amerikaiaknak, mivel elítélte országának megszállását. Ha minden igaz, 2009-ban Irak éppen az USA ellen fog majd játszani a futball világszövetsége, a FIFA kontinensbajnokokat felvonultató Konföderációs Kupáján. Az Ázsiai Labdarúgó Szövetség elnöke szerint pedig a most befejeződött viadal új fejezetet indít el a kontinens labdarúgása történetében. És talán a politikai életében is.
A futball egyesítette Irakot
Egy kis időre Bagdad megint olyan lett a hét végén, mint régen. Az az öreg, zsúfolt, zajos város, ahol tömegek hömpölyögnek az utcákon - írta nosztalgiával egy iraki újságíró az IPS hírszolgáltató honlapján. Az irakiak évek óta először sírtak örömükben - esélytelennek tartott válogatottjuk ugyanis megnyerte az Ázsia Kupát.
A jakartai döntő előtt Irak egyik legbefolyásosabb vallási vezetője, Ali asz-Szisztani nagyajatollah fatvát (vallási utasítást) adott ki, mely szerint nem szabad lövöldözve ünnepelni - az elődöntőben aratott siker utáni örömtűzben ketten haltak meg. Mindez azonban nem állíthatta meg a tömeget. Az iraki katonák táncoltak, volt örömtűz, az emberek a nemzeti színeket mázolták az arcukra. Az ünneplés alatt még a kurd városokban is előkerült az iraki zászló, ami az elmúlt hónapokban tabunak számított. - Csak Irak, nincs síita, nincs szunnita, nincs kurd! - kiabálták az utcákon a bagdadiak. - Egy, egy, Irak egy - hallatszott máshonnan.
A játékosoknak alig volt idejük felkészülni a tornára. A biztonság kedvéért Jordániában edzettek. Az arab világban 26 éve dolgozó brazil edző, Jorvan Vieira csak két hónapot töltött a csapattal. A focisták egyike sem él Irakban - mind külföldi (többnyire arab) csapatokban játszanak - mindegyikük elvesztett valakit a háborúban.
Az iraki labdarúgók ma arról ábrándoznak, hogy egyszer egy gazdag európai csapatnál játszhatnak majd. Egyelőre az sem biztos, hogyan ünnepelhetnék meg a győzelmet otthon. - Jó lenne, ha minket is nyitott buszon vinnének végig a tömegen - mondta az egyik középpályás. De a hatóságoknak még nem sikerült megoldani a játékosok biztonságos Irakba szállítását.
(Munkatársunktól)
