Az idén először a diákok versenyeztették a felsőoktatási intézményeket: az az egyetem, illetve főiskola "kapott" több támogatott hallgatót - és ezzel biztosnak mondható állami forrásokat -, amelyikbe több jó teljesítményű felvételiző jelentkezett. A magas felvételi pontszámú diákok pedig elsősorban a nagy tudományegyetemeket - azon belül is a fővárosiakat - és a budapesti főiskolákat részesítették előnyben. A vidéki főiskolák és több vidéki egyetemi kar egyértelműen vesztesként került ki a felvételi versenyből.

Hiller István oktatási miniszter szerint a hallgatók tudatosan választottak, és a színvonalas képzést nyújtó intézményeket pályázták meg. A "vesztes" intézmények vezetői azonban nem feltétlenül osztják ezt a nézetet. Szerintük alapvető szerepet játszhattak a diákok döntésében az elhelyezkedési kilátások - a fővárosban könnyebb állást találni, tehát egy budapesti intézményben lépéselőnyben vannak a hallgatók. Megjegyezték, hogy Budapesten több a "bulilehetőség" is.

Ez első hallásra talán meglepőnek tűnhet, de nem megalapozatlan vélekedés: a hallgatók intézményválasztását tényleg befolyásolja a "pezsgő intézményi élet", ez azonban csak a sokadik szempont; az első két helyen az intézmény presztízse és az oktatás színvonala áll. Ezt mutatja az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2003-ban, illetve 2005-ben készült felmérése, amelynek során összesen 11 710 egyetemistát és főiskolást kérdeztek meg egyebek mellett a pályaválasztási szempontjaikról is.

Az intézmény jó hírnevét, presztízsét mind a főiskolások, mind az egyetemisták jóval nagyobb arányban említették ugyanakkor választási szempontként, mint az oktatás színvonalát. Az egyetemisták csaknem kétharmadánál, a főiskolások közel felénél volt ez fontos kritérium. Az oktatás színvonala az egyetemisták majdnem felénél, a főiskolások harmadánál volt szempont.

A főiskolások csaknem harmada említette a döntését leginkább meghatározó tényezőként a középiskolai jegyeit: vagyis azt, hogy pontszáma alapján csak az adott intézménybe volt esélye bekerülni. Az egyetemistáknál az arány csak 13 százalék volt. Fontos szempont volt még a lakóhelyhez való közelség: a főiskolások 29, az egyetemisták 24 százalékát befolyásolta a távolság. A pezsgő intézményi életet mint választási szempontot pedig az egyetemisták 18, a főiskolások 16 százaléka jelölte meg.

Az intézmény presztízse a műszaki karok hallgatóit, a jogász- és a közgazdászhallgatókat befolyásolta a legerőteljesebben. Az oktatás színvonalát ugyancsak a műszakisok és az orvostanhallgatók tartották igazán fontosnak. Az agrárhallgatók körében lényeges döntési szempontnak bizonyult a középiskolai tanulmányi eredmény, a bölcsészeknél pedig a távolság.

Kérdés persze, miért került ilyen előkelő helyre az intézményválasztásban a presztízs, miért előzte meg ez a tényező, mondjuk, az oktatás színvonalát? Az OFIK elemzése szerint az oktatás színvonala a vele kapcsolatos információhiány miatt lényegesen kevésbé lehetett releváns befolyásoló tényező, mint önmagában egy egyetem szakmai hírneve.

Az oktatás színvonaláról ugyanis leginkább hallomásból, informális úton tájékozódhatnak a diákok. Az OFIK ugyan számos információt közöl a honlapján és kiadványaiban - többek között a fenti felmérést is -, és az utóbbi időben egyre több, felsőoktatási rangsort tükröző kiadvány jelenik meg.

Egy minden területre kiterjedő adatbázissal - amelyből objektív paraméterek alapján leszűrhető volna az oktatás színvonala - azonban még adós maradt az oktatási tárca. Egy 2006-os kormányrendelet értelmében ugyan július 1-jéig el kellett volna készülnie a Felsőoktatási Információs Rendszernek, az adatgyűjtés azonban még jelenleg is zajlik, így hiába "fogadóképes" a rendszer, a köz számára még nem hozzáférhetők az adatok: a tárca ezt őszre ígéri. Az oktatási minőségét talán a legjobban tükröző információra, az elhelyezkedési arányokra ráadásul még többet kell majd várni. Volt hallgatóik pályájának nyomon követését ugyanis csak most írta elő jogszabály az intézmények számára, így a publikálható eredmények néhány évet még minden bizonynyal váratnak magukra.

Az intézményválasztás legfőbb szempontja

Válaszok megoszlása szakterületeken belül (százalékban)

Az idén a diákok mellett már az intézmények is "vizsgáztak"