Lesz-e Hankook-város Kulcson?
- Éppen egy üdülőfaluba kell munkásszállót telepíteni? Kinek jut ilyen az eszébe? A legtöbben azért választottuk Kulcsot lakóhelyül, mert békés, nyugodt környezetre vágytunk. A Hankook tervezett lakóparkja gyökerestül forgatná fel a helyiek életét - mondja Antal Lajos, a beruházást ellenzők egyik vezetője.
- Márpedig ez a beruházás a falu érdekeit szolgálná - állítja Török Zoltán, a Fejér megyei település jegyzője. (Mint megtudtuk, azért ismerteti ő az önkormányzat álláspontját, mert a polgármester hónapok óta beteg.) - A kellemetlenségek kompenzálására a beruházó olyan fejlesztéseket ígért, amelyekre a községnek nem lenne pénze. Így például 30 millió forintból egy új faluházat, 90 millióból egy tornacsarnokot építene a település számára. Ígéretünk van rá, hogy a beköltözők állandó lakosokká válnak, így megemelkedhet a település személyijövedelemadó-bevétele is. Nem véletlen, hogy a képviselő-testület nagy többséggel támogatja a beruházást.
A tényekhez tartozik, hogy egyelőre még semmi sem dőlt el a leendő "Hankook-várossal" kapcsolatban. A dél-koreai cég még tavaly év végén újsághirdetésekben keresett befektetőket az ingázó magyar alkalmazottai számára építendő ingatlanok megépítésére. Az új létesítményt a cég tíz évre bérelné ki a nyertes beruházótól. A Hankooktól megtudtuk: a jelentkezők közül hármat hívtak meg a tenderre, amelyre végül ketten - a Hanhome Kft. és az Actonia Kft. - adtak be értékelhető pályázatot. A beruházással kapcsolatos végleges döntés két hónapon belül várható. A pályázók közül egyelőre csak a Hanhome tárta a nyilvánosság elé a terveit.
- Hatmilliárd forintért fejlesztenénk Kulcson, természetesen csak akkor, ha a Hankook végül minket választ - mondja Koltai Zsolt, a magyar tulajdonosok által a fejlesztésre létrehozott Hanhome Kft. ügyvezetője. - Sőt, az is elképzelhető, hogy a kulcsiak ellenállása miatt egy másik helyszínen építjük fel a lakóparkot. Azt még nem közölhetem, hogy hol lenne ez a másik helyszín, arról ugyanis még tárgyalunk.
Nem véletlen, hogy a Hanhome éppen Kulcsot szemelte ki a beruházásra. Egyrészt a kiválasztott domboldalról csodálatos panoráma nyílik a tájra, másrészt a szóban forgó ingatlan egyetlen kézben, a Pálhalmai Agrospeciál Kft. tulajdonában van, így a megszerzése jóval egyszerűbb, mint ha a vevőnek földtulajdonosok tucatjaival kellene megállapodnia.
- Ráadásul az önkormányzatnak olyan szerződése van a pálhalmai mezőgazdasági kft.-vel, hogy külön kérésünkre a falu fejlesztése érdekében a cég területcserével átadja számunkra az általunk kiszemelt ingatlanokat - mondja Török Zoltán. - Így a lakóparkhoz szükséges mintegy tízhektárnyi földterület - amely évek óta üres, miután kivágták rajta a negyvenéves, elöregedett barackost - átkerülne az önkormányzat tulajdonába, amelyet aztán a Hanhome Kft. 110 millió forintért vásárolna meg.
A falubeliek beruházás miatti megosztottságáról a tervezett helyi népszavazás adhat majd valós képet: a referendum kiírásához szükséges aláírásokat augusztus 8-ig kell összegyűjteniük a kezdeményezőknek. A tényekhez tartozik, hogy a Kulcson élők jelentős része nem vehet majd részt a népszavazáson.
- Húsz éve itt élek a Duna-parti soron, de nem vagyok bejelentkezve állandó lakosnak - mondja egy idősebb úr a település üdülő jellegű részén. - Tiltakozom a Hankook-város ellen, mégsem mehetek el voksolni.
Török Zoltán szerint nyaranta nagyjából hatezren lakhatnak Kulcson, miközben a hivatalos lélekszám 2400 körül mozog. Ez azt jelenti, hogy közel négyezren lehetnek azok, akik a papírjaik szerint csupán nyaralóknak számítanak.
A településnek számos arca van, a hatalmas - 16 négyzetkilométernyi - belterületi részen módos és lepusztult részek váltják egymást. Az exkluzív Duna-parti szakaszon, valamint a Debella-dombon több tízmilliós paloták sorakoznak egymás mellett, a község nyugati részén lévő zártkertekben viszont sokan laknak húsz-harminc évvel ezelőtt házilag összeeszkábált vityillókban.
Az általunk megkérdezett helyiek közül az ellenzők azt emelték ki, hogy nem lehet egyszerre 800-1200 betelepülőt ráengedni egy falura. Mint elmondták, óhatatlanul veszélybe kerülne a közbiztonság.
- Akár koreaiak, akár más külföldiek kerülnek ide, egy tőlünk idegen kultúrát hoznának magukkal, amiből nem kérünk - mondja Antal Lajos. - Ráadásul főként férfiak költöznének be, amivel tartósan felborulna a nemek aránya. Attól is tartunk, hogy a kulcsi közműrendszer nem bírna el egy ekkora tehernövekedést.
- Teljesen alaptalanok ezek a félelmek - állítja Koltai Zsolt. - Koreai beköltözőkről szó sincs, a külföldiek is legfeljebb határon túli magyarok lennének. Aztán kik fenyegetnék a helyi közbiztonságot? Azok a munkások, akiknek többsége érettségivel, sőt diplomával vagy technikusi végzettséggel rendelkezik? Arról nem is beszélve, hogy a lakópark nagyobb részében nem egyedülálló férfiak, hanem családok telepednének le, ráadásul főként felső- és középvezetők, akik sorházakba, társasházi lakásokba és családi házakba költöznének. A közművekről pedig csak annyit: Kulcson jelenleg nincs kiépített szennyvízrendszer, ehhez képest a cégünk vállalná, hogy a falu határában felépít egy biológiai szennyvíztisztító művet.
A lakópark ellen tiltakozók fontos érve, hogy a beruházásra kiszemelt terület szomszédságában működik az ország első szélerőműve. Stelczer Balázs, a tornyot üzemeltető kft. vezetője szerint egy 2004-es jogszabály kimondja, hogy új lakóingatlanokat egy adott széltorony magasságának tízszeres sugarú körén kívül lehet csak építeni. Ez Kulcson 870 méteres védőtávolságot jelentene.
- Mi viszont úgy véljük, hogy ebben a kérdésben a település helyi rendezési terve a mérvadó, ami egyértelműen fogalmaz: a védőtávolság csupán száz méter - mondja Koltai Zsolt. - Ennek ellenére az ingatlan hasznosíthatóságának növelése érdekében célszerűnek látszik, hogy megvásároljuk az E.on-tól a szélerőművet, és átköltöztessük egy másik helyszínre. A konkrét ajánlatunkat augusztusban ismertetjük az energetikai céggel.
- Csakhogy ez a szélerőmű mára a falu szimbólumává vált, így megfosztanának minket Kulcs egyik jelképétől - érvel Antal Lajos.
Török Zoltán szerint ennél azért árnyaltabb a széltorony helyi megítélése: még ma is több kulcsi háztulajdonos áll perben a szélerőművet működtető céggel, mivel szerintük az erőmű beüzemelése óta jelentősen csökkent az ingatlanuk értéke.
- Azt azért tudniuk kell a helyieknek, hogy az önkormányzatnak egyre kevesebb pénze lesz a különböző beruházásokra - mondja a jegyző. - Ha a népszavazáson megtorpedózzák a lakóparkot, jó időre elfelejthetjük az új faluházat meg a tornacsarnokot.
